14018. lajstromszámú szabadalom • Pénzhüvely

2 — gomb, annak megfelően pedig a (c) gyűrűnek belső fölűletén bajonettzárszerü (f) mélyítés vagy liasíték van elrendezve. Teljes köpenyfölűlet helyett néhány egy mással összekötött köpenyalkotó is elegendő a czél elérésére, a mint ez a 4. ábrából látható, a hol a pénzhüvely az egymással tetszőleges módon összeköthető (C) sodronykeretből áll; a két szélső keretnek szabad (c) szárai kampószerüen meg vannak görbítve és ez által könnyen összeköthetők. A (C) kereteknek rövidebb szárain az (a) kiszögelések vannak előállítva, melyek a hosszabb szárakra merőleges irányban befelé hajlíttatnak és az (a) csipkék (1—3. ábrák) módjára a pénzdarabok kiejtését meggátolják. Az 1. és 4. ábrában föltüntetett két foganatosítási alak kombináczióját mutatja be az 5. ábra, melynél a (C) köpenynek mellső, nyitottan hagyandó része (c) drótkeretekből van képezve. A helyett, hogy a pénzhüvelyt drótkeretekből állítanók elő, azt bádoglemezből is akként vághatjuk ki, hogy a hüvely csak néhány, átlósan szembenálló, keskeny lemezcsíkok által képviselt (C) hengeralkotóból képeztetik, melyek, a mint ez a 6. ábrából látható, beosztással vannak ellátva és melyek alúl meg fölül össze vannak kötve. Ezen összekötő részeken (a) kiszögelések vannak alkalmazva, melyek az alkotókra merőleges irányban való behajlíttatásuk után a pénzdarabok kihullását meggátolják. Ezen foganatosítási alaknak egy czélszerű módosítását tünteti föl a 7. ábra, melynél a pénzhüvely két, bádoglemezből vagy efféléből kivágott (c) keretből van alkotva, melyeknek fölső és alsó keskenyebb oldala befelé vau hajlítva, hogy ekként egymáshoz képest elforgathatok legyenek. Ezen elforgatás megkönnyítése czéljából a forgási tengelynek vonalában a belső keret külső fölűletén, alul és fölül az (f) csapocskák, ezeknek megfelelően pedig a külső keretnek belső fölűletén csapágyakűl szolgáló (g) mélyítések vannak előnyösen préselés útján előállítva. A két keretnek síkja normálisan egymásra merőleges és hogy azok ezen állásban szinte önműködően rögzíttessenek, a belső keretnek alsó és fölső külsó fölűletén, az (f) csapocskától sugárirányosan kiinduló dudorodásokat, a külső keretnek alsó és fölső, belső fölűletén pedig a csapágyszerű mélyítéstől sugárirányosan kiinduló mélyítéseket rendezünk el. Ezen szerkezet bővebb magyarázatra alig szorul. Ha ugyanis a két keretet az (f) csapocska körül egymáshoz képest elforgatjuk, akkor azok minden oly kölcsönös állásukban rögzítődnek, melyben egy-egy sugárirányú dudorodás egy-egy megfelelő mélyítésbe becsappan. A (0) keretnek oldalas, külső fölületei beosztással láthatók el. A mint a 8. ábrából látható, a pénzhüvelyt akként is szerkeszthetjük, hogy annak (C) hosszoldalai a pénzoszlop köré állítható valamely sokszögű (a rajzban pl. négyoldalú) hasáb éleinek felelnek meg, melyek, minta rajzban, sokféleképen foganatosítható ruganyos (a c) részek által vannak egymással összekötve. A 9. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál a pénzhüvely (C) szárai (f)-nél a nyilak irányában kiforgathatok, úgy hogy a pénzdarabokat könnyebben lehet a hüvelybe rakni; a pénzdaraboknak jobb megtartása czéljából a (C) szárak a pénzhüvely alján akként vannak áthajlítva, hogy azok az (fl)-nél forgatható (al) fenéket alkotják, mely a (C) oldalrésszel van ellátva. A 10. ábra oly foganatosítási alakot mutat be, melynél a (C) szárak (f) és (g) körül a nyilak irányában elforgathatok. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pénzhüvely meghatározott számú egyenlő pénzdarabok befogadására, jellemezve egy a pénzoszlopot körülzáró, teljes vagy nem teljes henger- vagy hasáb fölűlet vagy annak elegendő számú alkotója által képezett (C) tok által, mely alul és fölül a pénzdarabok kihullását meggátló (a) nyúlványokkal, kiszögellésekkel vagy az egyes alkotókat "összekötő részekkel vau ellátva. 2. Az 1. alatt jellemzett pénzhüvelynek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy