14011. lajstromszámú szabadalom • Kőmegmunkáló gép profilkövek előállítására

- 3 -mozgathatóan van elrendezve. A (D) asztallemezen nyugszik az (Nj kő és ezen kívül oldalszélein az (0) tartók, melyekbe (E) sablonok helyezhetők a (B) lapoknak a (H) peczek segítségével való vezetése czéljából. A (D) asztallapnak önműködő mozgatása czéljából az íL -K) húzókészülék van elrendezve. Hogy az (F; fürészkeretnek, mely szilárdságának megfelelő súllyal bír, túlságos mérvű lefelé való törekvését és ezzel a (g7) fürész fölfiiggesztését és túlságos feszülését megakadályozzuk, fékezők gyanánt (S) dugattyúrudakkal ellátott (P) vízhengerek vannak elrendezve; ezek a két víztérfogat közös vízszínmagasságának előidézése czéljából egymás között egy csővel vannak összekötve. melynek f'öltűntetése a rajzon szükségtelennek mutatkozott. Az (R) le folyási csövek kellő magasságra a henger vízszine fölé emelkednek és csak annyi vizet bocsátanak ki, a mennyi fölöslegessé válik; ezen kívül ezen (R) csövek közös let'olyási csövén egy állítható csapot elrendezve, a fürészkeret sülyedésének gyorsaságát szabályozhatjuk. A sablonok esetleg ívkorongokkal helyettesíthetők vagy mindkettőt mellőzhetjük és a fűrésszel egy az asztalon elrendezett második fékezőkészülék és a tolólap fékező készüléke segítségével az egyiknek vagy másiknak megindítása, i'letve beállítása révén pontosan rajz szerint metszhetünk. Egy fürészkeret helyett többet rendezhetünk el egymás mellett. A gép működési módja a következő: Miután az (N) kő a (D) asztallapon ki van igazítva és megerősítve, beállítjuk és működésbe hozzuk az (F g?) fűrészt. A fűrész a (B) vezetőlemezekben ide oda mozog és beleveszi magát az (N) kőbe azon sablonok pályája értelmében, melyekkel a függélyes mozgatható (B) vezetőlemezeken elrendezett (H) peczkek révén összeköttetésben áll, mig az (N) kő a (D) lapon és azzal együtt az (L K) húzókészülék súlya folytán előrehalad. Ezen géphez a legkülönbözőbb alakú sajátszerű fűrészeket gondoltuk ki. A fűrészek lényegileg egy fémmagból állanak, melyen metszőtestek vagy metszőanyag van elrendezve, vagy pedig kizárólag egy fémmagból, mely akképen van alakítva, hogy mélyedésekkel bír, melyek a munka közben bevitt anyag vezetésére szolgálnak. A mellékelt rajzon a 8. és 9. ábrák oly fűrészt ábrázolnak, mely sima fémmagból áll, melybe metszőtestek (gyémántszilánkok és aczélcsúcsok) vannak behelyezve. A 10. ábra oly fűrész, melynek fémmagjába metszőtestek (gyémántszilánkok, aczélcsúcsok) vannak beeresztve és benne mélyedések vannak elrendezve. A 11. ábra oly fűrész, mely egy i'úd sodrása útján van előállítva. A 12. ábra oly fűrész, mely ~ rúd sodrása útján van előállítva. A 13. ábra oly fűrész, mely rúd sodrása útján van előállítva. A 14. ábra oly fűrész, mely két sodronyból van sodorva. A 15. ábra a 13. ábrát tünteti föl azon módosítással, hogy a rúd bordáin metszőtestek vannak elrendezve. A metszőtesteket ismert eljárások szerint helyezzük el a fémmagokban. Ha ellenben azt akarjuk, hogy a fűrész hézagaiban czementszerű metszőanyagot vegyen föl. akkor ezt pépszerű állapotban kenjük a fémmag hézagaiba és szárítás vagy keramikus kezelés segítségével kellő keménységre hozzuk. Ily módon pl. smirgát vagy más metszőanyagot vehetünk be kötő- vagy ragasztóanyag segítségével vagy esetleg e nélkül, különösen az esetben, ha azt keramikus égető eljárással keményítjük meg. Metszőtestek (gyémántszilánkok, aczélcsúcsok) alkalmazására esetleg még a fémmagok csíkjait vagy bordáit is fölhasználhatjuk, mint ezt a 15. ábra föltünteti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép profileknek kőbe való metszésére, jellemezve az (m) vezetőkarok által, melyek (d) súlykiegyenlítő horgonyokkal akképen vannak összekötve, hogy egy megterhelő készülék (súlyok és lánczok) mű-