14009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának, turfának és egyéb növényi rostanyagoknak impregnálására
Meg-jelent 18!M). évi márczius hó 14 én. MAGY. SZABADALMI Kitt. HIVATA L SZABADA LMI LEI RAS 14009. szám. X/k. OSZTÁLY. Eljárás fának és egyéb növényi rostanyagoknak impregnálására. HASSELMANN FRIGYES ÉPÍTÉSZ MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 14-ike A jelen találmány tárgyát a fának, turfának és egyéb növényi rostanyagoknak impregnálására szolgáló eljárás javítása ké/pezi. mely lényegében abban áll, hogy az ismeretes chlórkalczium- ós mésztejoldat helyét kemény kainitsóval helyettesítjük. Ezen anyagnak alkalmazása, melyet a föld nagy mennyiségekben szolgáltat és amely eddig csakis őrölt állapotban trágyázó szer gyanánt és kénsavas, valamint szénsavas kálium gyártására használtatott, a kétszeri főzés mellőzésének nagy előnyét nyújtja, miáltal jelentékeny megtakarítást érünk el. A kemény kainitsóval, összeköttetésben kénsavas, inkább réztartalmú vasvitriollal és kénsavas timfölddel kezelt tárgyak nagyobb fokú kohezióképességet érnek el, ami különösen fánál a pórusok nyitvahagyása*folytán válik szükségessé. A ruganyosság növelésén kivül továbbá még sokkal tökéletesebben érünk el intenzív megkeményedést és csaknem abszolút tűzbiztonságot mint az ismeretes eljárásokkal. Éppen ezért a jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint impregnált fa nagy beccsel bír magasépítési (tetőszerkezetek, lépcsők stb.), valamint bányászati és hajóépítészeti czélokra. Az eljárásra nézve jellemző és nagy fontossággal bír, hogy az ekként kezelt fa természetes sziliét tökéletesen megtartja. Ezen körülmény az eljárást színházi és ünnepélyességi czélokra használt szövetek impregnálására különösen alkalmassá teszi, ami az ismeretes eljárásoknál a kétszeres egymásután való főzés szükségessége folytán nem volt így, mivel túlnyomókig fémsók alkalmaztattak, melyek, valamint a chlórkalczium is hozzájárultak a sziliek megváltoztatásához. Az ezen eljárás szerint impregnált tárgyak szagtalanok is. A jelen találmány tárgyát képező eljárásnak a legnagyobb gazdasági jelentősége azon körülményben rejlik, hogy az eddig nagyon csekély beccsel birt bükkfa a legjobb műszaki czélokra alkalmassá tehető. Az eddigi impregnálási eljárások egyike sem tette lehetővé az impregnáló szereknek a legtöbb bükkfánál előforduló magba való tökéletes behatolását, pedig ez utóbbi okozza leginkább azt, hogy a bükkfa alkalmazhatósága eddig is igen korlátolt. Itt is a kénsavas timföld az, mely kénsavas, inkább réztartalmú vasoxydullal közös oldatban, körülbelül 1:30 arányában, megfelelő főzési időtartam után, különösen luczfenyőnél a gyantákat föloldja és a fában tartalmazott fermentumokat fölbontja