13993. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus vezénymű szivattyúszelepek számára

a 6. ábra metszet a 8. ábrának 6 — 6 vonala szerint. A 7. ábra metszet a 8. ábrának 7 — 7 vonala szerint. A 8. ábra metszet a 7. ábrának 8—8 vonala szerint. A 9. ábra pedig ugyanily metszet a 7. ábrának 9—9 vonala szerint. A mint az 1. és 2. ábrákból látható, az (A A') magas nyomású hengerek mögött sorban a (B B') középnyomású hengerek és a (C C) alacsony nyomású hengerek vannak elrendezve, míg a (D D') szivattyú-hengerek az egész gépnek másik végén vannak. A (d d') szivattyú-dugattyúk (e e') rúdjaikkal az (f f') keresztfejekhez vannak erősítve, melyekből két-két oldalas dugattyúrúd a magas- és középnyomású hengert közbefogva az alacsonynyomású hengerhez vezet, míg a középnyomású henger dugattyúja a magasnyomású hengerével és ez utóbbi egy czentrális dugattyúrúd által a keresztfejjel van összekötve. A gőz az (E) csővezetéken keresztül ömlik a két magas nyomású hengerbe, ezekből az (F) csöveken keresztül a megfelelő középnyomású hengerekbe, innen pedig a (G) csöveken keresztül az alacsony nyomású hengerekbe és végül a (H) kibocsátó csővezetéken át a szivattyú szívó vezetékébe áramlik. A (h) gőzbocsátó tolatytyúk a (10) hajtó-rudak közvetítésével az ikerszivattyúnak ismert szerkezetű (g) vezényműve által működtetnek : csak a magas nyomású hengerek vannak még az (i) záró tolattyúkkal is ellátva, melyek a (11) hajtórudak közvetítésével szintén a (g) vezénymű által forgattatnak ide s oda. A gőzhengereket a szokásos módon lehet külön be- és kibocsátó csatornákkal ellátni, úgy hogy a dugattyúk a kibocsátó csatornákat mindkét irányban közvetlenül a löket befejezése előtt zárják el és ez által kompressziót létesítenek. A mint a 3., 4. és 5. ábrákban látható, a szivattyúhengerek a közönséges (m n m' u') nyomó-szelepekkel és az (o p o' p') szívó-szelepekkel vannak ellátva, míg a (K) és (K') nyomó-kamrák az (M) nyomó-vezetékkel, az (L) és (L') szívó kamrák pedig az (N) szívó-vezetékkel közlekednek és a nyomó-vezeték a szokásos (0) légiisttel van ellátva. (2. ábra). A föltűntetett berendezésű ikerszivattyúnál mindegyik szivattyúdugattyúja löketük tartamának egy részében tudvalevőleg ugyanoly. másik részében pedig ellenkező irányban mozog, mint a másik szivattyú dugattyúja. A míg mindkét szivattyú akár az egyik, akár a másik irányban egyenlő járású, mindig egy s ugyanazon szivattyú siet előre. Az ábrázolt szivattyú-berendezésnél a (D) henger lesz az előresiető, a (I)') henger pedig az utána járó. A hydraulikus vezénylés czéljából mindegyik (m n m' n') nyomó-szelep egy-egy (2) vezénydugattyúnak (1) rúdjával van összekötve (3—5. ábrák), mely dugattyúk a kis (12 13 14 és 15) vezényhengerekben mozognak (1. a 2. ábrát is) Az (o p o' p') szívószelepek, ugyanígy a (16. 17 18 és 19) vezényhengerekben működő (4) vezényli ugattyúknak (3) rúdjaival vannak összekötve. Mindegyik vezényhenger fölül egy a hydraulikus nyomás bevezetésére szolgáló csővel közlekedik, mely nyomást a jelen foganatosítási alaknál csak a szelepek zárására alkalmazzuk. p]zen csövek mind az egyes szivattyúk számára külön-külön elrendezett és a szivattyúknak valamelyik mozgatott része által működtetett vezényszelepből indáinak ki. melyhez az általános nyomóvezetékből juttatjuk a szükséges nyomást. A szivattyú előresiető oldalán elrendezett (in n) nyomószelepeknek (12 13) hengerei, valamint az (o p) szívó-szelepeknek (16 17) hengerei a (20 21 22 és 23) csövek által a (V) vezényszeleppel (2. ábra), a szivattyú késleltetett oldalán elrendezett (m' 11') nyomószelepeknek (14 15) hengerei, valamint az (o' p') szívó-szelepnek (18 19) hengerei pedig a (24 25 26 és 27) csövek által a (V) vezényszeleppel vannak összekötve. Maguk a (V V') vezényszelepek fölső részükben a (28) csövek segélyével az (M) nyomó vezetékkel és ezenkívül a (29) csövekkel az (X) szívó-vezetékkel közlekednek. A 6—9. ábrákban nagyobb léptékben bt*-