13976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mintázott szövetek előállítására

hámozat segélyével fölváltva emelhetjük és sülyeszthetjük, a czélból, hogy sima alapszövet keletkezzék. A (B) kötőfonalak ezektől függetlenül működtethetők zsinórzat vagy hámozat segélyével. A (W) mintafonalak ismert módon tűk segélyével működtethetők, melyek egy keretbe vannak erősítve, mely a bordafésű előtt föl- és lefelé mozog. Ezen szerkezet azonos azzal, mely a Lappét Cloth előállítására szolgál és altalánosan ismert. Az (1 3 5 7 és 9) vetiilékfonalak számára a a mintafonalak a tűktől a (B) kötőfonalak jobb oldalán és a (2 4 6 8 és 10) vetiilékfonalak számára a tűktől a szomszédos kötőfonalak baloldalán fognak menni. Ha minta készítendő, akkor a kötőfonalakat lefogjuk, úgy hogy a vetiilékfonalak fölöttük és a kötőfonalak s mintafonalak között mennek át. a miből következik, hogy a (W) mintafonalakat az (1 2 7 8 9 és 10) vetiilékfonalak megfogják és a (B) kötőfonalak által elfoglalt helyzetben rögzítik. Ha a (B) kötőfonalakat a megelőző vetülék számára emeltük, akkor a (W) mintafonalak a (G) alapfonalak baloldalától a (B) kötőfonalak jobb oldalához huzatnak vagy vezettetnek, a mint az a (6 és 7) vetülékek között látható ; vagy pedig az (R) alapfonalak jobb oldalától a (B) kötőfonalak baloldalához húzatnak, a mint az a (2 és 3) vetülék között látható. Ha ellenben a kötőfonalak a megelőző vetülékeknél le voltak fogva, akkor a (W) alapfonalak a (B) kötőfonalak baloldalától a szomszédos (B) kötőfonál jobb oldalához húzatnak, a mint azt az (1 és 2) vagy a (7 8 9 és 10) vetülékek között látjuk. Ha minták nem készítendők, akkor (B) kötőfonalakat emeljük, úgy hogy a vetiilékfonalak, úgy a (B) kötőfonalak, valamint a (W) mintafonalak alatt haladnak, miből következik. hogy a (W) mintafonalakat a vetülék és kötőfonalak nem fogják meg, hanem azok azon húzás behatása alatt, melylyel szövetnek, visszahúzatnak a (G) és (R) alapfonalakhoz. Ha a a megelőző vetiiléknél a (B) kötőfonalak le voltak fogva, akkor a (W) mintafonalakat a (B) kötőfonáltól a (G) és (R) alapfonalak felé húzzuk, a mint már említettük; ha ellenben a megelőző vetiiléknél a kötőfonalak emelve voltak, akkor a (W) mintafonalakat a (G) vagy (R) alapfonalak körül vezetjük, a mint az a (3 4 ö és 6) vetülékek között látható. A (B) kötőfonalak megfelelő működtetése útján tehát tetszés szerint mintázott és nem mintázott helyek készíthetők és ekképen a kívánt minta előállítható. A kötőfonalakat a kívánt minta szerint valamely alkalmas vagy ismert módon (Jacquard rendszer, nyüstgép stb.) működtethetjük. Olyan szöveteknél, melyeknél nagy közök vannak minta nélkül, a (B) kötőfonalak, ha minden vetiiléknél fölemeltetnek, a szövet fölületén feküdnének és túlságos hoszúak volnának arra a czélra, hogy jó szövetet alkossanak. Ez csak úgy kerülhető el, hogy bizonyos közökben egyetlenegy mintavetüléket csinálunk és ekképen a kötőfonalakat a szövet alapjával összekötjük. A találmány nem szorítkozik valamely különleges alapszövetre, minthogy bármely szövet használható. Így pl. a 2. ábra egy sima alap más példáját mutatja, melyben az 1. ábra sima szádjai megfordítva vannak, úgy hogy ha a mintafonalakat hordozó tűk a (B) kötőfonalak jobb oldalán emelkednek, a baloldalon fekvő (R) alapfonalak fölemeltetnek, a helyett, hogy mint az 1. ábrában, lefogatnának és ha a nevezett tűk a (B) kötőfonalak bal oldalán emelkednek, a (G) alapfonalak jobb oldalán lévők emeltetnek, a helyett, hogy lefogatnának, mint az 1. ábrában. Ez által elérjük, hogy az esetben, ha nem kell mintát előállítani, a (W) mintafonalakat a húzás visszahúzza azon alapfonálhoz (G vagy R), mely legmesszebb fekszik a működtetett (B) kötőfonáltól és a (W) mintafonalak a fölszínen fekve maradnak (1. a 3 4 5 és 6 vetülékeket), a helyett, hogy a (G és R) alapfonalak köré csavarodnának, mint az 1. ábrában. A 3. ábra egy fonott alap példája, mi mellett a (G és R) alapfonalak egymás köré vannak csavarva, a helyett, hogy simán