13964. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonalak nyújtására és rostszálaik kiegyenlítésére való eljárásban

2 -lönböző átmérővel bírnak, vagyis a (b bl) hengerek átmérője nagyobb mint az (a al) hengereké, mely beosztás ugyanazon mű­ködési eredményt szolgáltatja, mintha a hengerpárok különböző gyorsasággal forog­nának. A 6—7. ábrákban a fonalnak egyetlen végtelen szalag segélyével való nyújtási módja van bemutatva. E végtelen szalag, miután az (a) hengert elhagyta, a tengelyeik körül könnyen forgó (c) csigák közvetíté­sével összehajtódik s a (b) hengerre érve, ismét szétnyílik. Maga a fonal, mint az ábrákból látható, a végtelen szalag össze­hajtott lapjai közé van beszorítva. A 8. ábra a két szalaggal való nyújtás­nak mutatja be egy másik módját, midőn a szalagpárt ferdényszerűen elhelyezett, tengelyeik körül forgatható csigaszerű hen­gerek körül vezetjük el. A fonalnak nyúj­tás közben való összenyomása és egyen­letes vastagságúvá való alakítása a forgó vezetékhengerek számától és elrendezésé­től függ. A találmány tárgyát képező nyújtóbe­rendezés azon nagy előnnyel bír. hogy al­kalmazása mellett egy és ugyanazon géppel tetszésszerinti vastagságú (számú) fonalat állíthatunk elő, a mi nagy haladás az eddig ismert gépekkel szemben, melyeknek forma­szerű berendezése a 10. ábrában van be­mutatva, hol azon czélból, hogy egy meg­határozott vastagságú (számú) fonal álljon elő; ugyanazon fonalat az 1. ábrában föl­tíintetett kivitel szerint összeállított egész sor nyújtóberendezésen kell keresztülvezetni, melyek a nevezett ábrán (II 12 13 és Vi) számokkal vannak megjelölve. Úgyde, a mikor a fonal ezen nyújtószerkezetek közül ki­kerül, mint már föntebb említettük, nagyon egyenetlen vastagsággal bír; hogy ez ki­egyenlíthető és kiigazítható legyen : a fona­lakat a (g) hüvelyben ismét nyalábba kell szedni, hol gyakran az egyik fonal a má­siknak a rovására túlságosan megvékonyodik. Innen a fonalnyalábok ismét másik, hasonló (1 rajzlap (III 112 113 és 114) nyújtószerkezetbe veze­tendők és így tovább, úgy hogy ezen eljá­rást néha negyvenszer is meg kell ismételni, míg végre a kívánt vastagságú (számú) fonal előáll; míg ellenben a találmány tár­gyát képezi) berendezés lényegesen egysze­rűsíti az eljárást, még az esetben is, ha több nyújtóelemek egy rendszerbe való fog­lalásáról van szó. Például a 11. ábra az 5. ábrában bemutatott fonalnyújtóhoz hasonló elemekből összeállított s egy a géphez tar­tozó rendszert tüntet föl, hol a fonal egymás­titán keresztül megy valamennyi nyújtóalkat­részen, míg végre abba jut, mely a kívánt vastagságot adja meg neki. így az (n) vas­tagságú fonal először az (I) nyújtóberende­zésbe jut, a mely a következő számú vas­tagságra nyújtja, azután a (II) nyújtó alkat­részbe fut és így tovább, míg végül a (IV) nyújtóból már (p) vastagsággal kerül ki, mely megfelel a kívánt vastagsági szám­nak. Az ezen rendszer szerint való eljárás­nál a fonal megnyújtási foka függ a hen­gerek forgási gyorsaságának különbségétől és a nyújtóelemek számától. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás fonalak nyújtására és rostszálaik kiegyenlítésére való eljárásban, jelle­mezve a fonalnak a különböző gyorsa­sággal forgó (a al) hengerpárok körül forgó (a al) (b bl) hengerpárok körül futó (k kl) elasztikus szalagok között való sajtolása és nyújtása által (3. 4 5. ábrák. 2. Az 1. pontban igényelt újítás, jellemezve az egyenlő sebességgel forgó, de külön­böző átmérővel bíró (a al) és (b bl) hen­gerek által (9. ábra). 3. Az 1. pontban igényelt újításnak oly vál­tozata, melynél a fonal nyújtása egy és ugyanazon rugalmas szalagnak egymásra hajlított lapja között történik (6., 7. ábra). 4. Az 1. pontban igényelt újítás lényegét képező nyújtóelemekből egy egységes fonalnyújtógép összeállítása. melléklettel.) t'ALUü KÉSZ VÉN Y TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom