13897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éghető anyagoknak tűzállóvá tételére
Megjelent 1899. évi február hó 28-án. MAGY. A KI 11. SZABADALMI W^g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 13897. szám. XVIII/b. OSZTÁLY. Eljárás éghető anyagoknak tűzállóvá tételére. KUBOWSKI FÉL IKSZ FÖLDBIRTOKOS LEMBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 augusztus hó 3-ika. A találmány tárgya egy eljárás, melynek segélyével fát, szövetet, kéregpapirt vagy más éghető anyagot tűzállóvá lehet tenni és a tűz tova terjedését meg lehet akadályozni. Ez az eljárás lényegében abból áll, hogy a nevezett anyagokat ammoniumsó által oldhatóvá tett bázikus magnézium karbonáttal kevert káliumkarbonát és bórsav oldatával impregnáljuk. A káliumkarbonátnak mint égést gátló anyagnak alkalmazása már ismeretes, de nem ismeretes ama körülmény, hogy a bórsav káliumkarbonáttal keverve - mely keverékben okvetlenül keletkezik bórsavaskáli — ezt a hatást nagyobbítja. Ennek következtében a szükséges káliumkarbonát mennyisége, — minek különben igen tetemesnek kellene lenni és mely anyag ennek következtében a szövetre káros hatást gyakorolhatna — tetemesen csökkenthető, annélkül, hogy a tűz terjedését meggátolná. így pl. ha 8—12°/0 káliumkarbonáthoz 1—3°/o bórsavat adunk, igen kedvező hatást érünk el. Azonkívül még azt is elérjük, hogy nagy konzerváló és antiszeptikus hatással bíró keveréket nyerünk, mi faanyagok impregnálásánál igen fontos. Hogy a káliumkarbouát mennyisége még inkább csökkenthető és így a keverék olcsóbbá legyen, bórsavval kevert mágneziumkarbonát is alkalmazható, mely vegyületnek a tűz terjedését gátló hatása eddig ismeretlen volt. Az oldat oly módon készül, hogy magnéziumszulfát oldathoz megfelelő mennyiségű kálium- vagy nátriumkarbonátoldatot adunk, azután pedig annyi aramoniumsót — legczélszerűbben ammoniumszulfátot - hogy a lecsapódott bázikus magnéziumkarbonát ismét föloldódjék. Az ammoniumsó hozzáadásának nem az a czélja, hogy a láng terjedését még inkább meggátoljuk, mert ez a hatás — tekintve az ammoniumsó csekély mennyiségét — kisebb, mint a káliumkarbonát és bórsav, esetleg a magnéziumkarbonát és bórsav hatása. Az ammoniumsónak csak az a rendeltetése, hogy a magnéziumkarbonátot kémiai szempontból indiferens anyag hozzáadásával oldhatóvá tegyük. Ezután az oldatban még 1 —2°/0 bórsavat oldunk, és ezt az oldatot a káliumarbonát és bórsav oldatával megfelelő arányban keverjük. Igen czélszerűen használható a legtöbb esetben a következő összetételű szer: az első oldat : 500 g. vízből, 130—140 g. káliumkarbonátból és 10 g. bórsavból áll; ehhez keverünk egy második oldatot, mely 500 g. vízből, 40 g.
