13769. lajstromszámú szabadalom • Szövet csavart, szögletes pálczákból

- -2 lyebb hézag sem mutatkozik. Végre az említett. kiviteli alaknál a pálczák, föltéve, liogy szabályos csavarodásokkal bírnak, minden helyzetben tökéletesen egymásra illeszkednek, míg a további, alább ismertetetett kiviteli alakoknál síkfölületek síkföliiletekkel érintkeznek. A leírt kiviteli alak a mellékelt rajz 1. ábrájában nézetben van bemutatva. Lapos pálczák, úgynevezett szalagvasak, melyek a 2. ábrában ábrázolt keresztmetszettel bírnak, két-két kötpont között 180°-nyira vannak elcsavarva, az ilykép előállított csavarvonal megszakítás nélkül a pálcza egész hosszán végigfut és pedig a függélyes (a) pálczákon balirányú, míg a vízszintes (b) pálczákon jobbirányú menetekben. A rajzból látható, hogy a kötpontokon, a pálczák csavart lapjai egymásra illeszkednek, és a pálczák egymás irányában való eltolódása, főkép a középső kötpontokon, csak a pálczák deformálódása árán válik lehetővé. A mi a széleken fekvő kötpontokat illetti, a szövetek kerítések s más effélék számára úgyis szilárd keretekbe foglaltatnak, melyek a pálczák eltolódását meggátolják. Különben itt is aligha lesz szükséges valamely további megerősítést alkalmazni. Az 1. ábrában föltűntetett szövetnél esetleg minden második láncz pálczát és minden második vetülékpálczát, pl. a páros számokkal jelölteket, el is hagyhatjuk, a többieket ekkor természetesen megfelelően kell behúznunk, hogy szövetet nyerjünk és ekkor ritkább szövésű, nagyobb hézagú szövet áll elő, melynek kötpontjai között a pálczák 360°-nyi elcsavarodással bírnak. A 2. ábrában föltűntetett keresztmetszet (x—x) középvonalra vonatkozólag szimetrikus. Ugyan így szimetrikusak a 4. és 7. ábrában bemutatott keresztmetszetek is, míg a 3.. 5. és 6. ábrabeliek nem szimetrikusak. A szimetrikus keresztmetszeteknél a pálczák két-két kötpont közt 360°-nyira elcsavarhatok, miután daczára annak, hogy az 1. ábrabeli függélyes (1) pálcza a vízszintes (1) pálcza fölött, míg a szomszédos (2) pálcza a vízszintes (1) pálcza alatt helyezendő el. a vízszintes (1) pálczának 3C)0°-kal való elesavarása (1. ábrától eltérőleg) a függélyes (2) pálczának e vízszintes (1) pálcza hátulsó lapjával való érintkezését, tehát a pálczáknak egymásra fekvését lehetővé teszi, mivel szimetrikus keresztmetszet esetén mindkét fölület teljesen egyenlő. Ellenben nem szimetrikus keresztmetszetű pálczák két két kötpont közt csak 180°-nyira csavarhatók el, hogy az egyik pálczának ugyanazon, egyetlen síkfölülete a másik pálczának síkföliiletével a kötpontokon érintkezhessék. Nem föltétlenül szükséges azonban, hogy a pálczák általában siklappal bírjanak. így pl. a 4. ábrában bemutatott keresztmetszet (ívkétszög) is alkalmazható. Természetesen ez esetben a kötpontokon való érintkezése a pálczáknak nem oly tökéletes, mint a legalább egyik oldalukon, síkfölületű pálczáknál. Azonban köralakú keresztmetszetű, vagy hasonló gömbölyű rudak nem alkalmazha tők, miután egy gömbölyű pálczának elesavarása saját tengelye körül semmi alakváltozást sem eredményezne és egy közönséges csavart drót alakja semmiesetre sem alkalmas a kívánt tulajdonságokkal bíró s o d ro ny sz ö ve t előál 1 ítá sár a, A 8. ábra két egymást keresztező (al) és (bt) pálczát ábrázol, melyek hasonlóképen folytonos csavarmenetekkel bírnak, de ezen csavarmenetek nem szabályos és nem rendes csavarvonal alakú elrendezésűek hanem olykép állíttattak elő, hogy a 90°nyira elcsavart (f) síklapok csavarodó átmenet útján állanak egymással összeköttetésben. Minden második (f) lap lesz kötésre fölhasználva. Ezen esetben, legalább is egy síkfölülettel bíró pálczáknál, a kötpontokban tényleg a szó szoros értelmében síkfölületek érintkeznek egymással, csak a készítésnél arra kell ügyelni, hogy a valóban sík (f) lapok ép oly hosszúak legyenek, a milyen szélesek az ezeket keresztező pálczák, mert ha rövidebbek, tökéletes érintkezés a kötpontokban nem állhat elő, míg ha hoszszabbak, a pálczák kölcsönös eltolódása lehetővé válik. Ugyané megjegyzések érvényesek a 9. rbáában bemutatott kiviteli alakra is, mely-