13756. lajstromszámú szabadalom • Rendszer nagy elektrostatikai kapaczitással bíró (tengeralatti, földalatti hosszú légvezetékes) vonalakon való táviratozásra

- 10 -a készülék indifferenssé legyen tehető, Desprez készüléke ellenben igen érzékeny. Végiil az én készülékemnél a cséve fix és a vasmagtól független, vagy mozgékony és a vasmaggal kapcsolt lehet. Ebben az esetben az elektromos és elektromágneses hatások egymást támogatják. Hogy a relais mindig a középállásba térjen vissza, egy vagy több vasmagot helyezünk el, melyek a mágneses sarkak irányában fekszenek, úgy, hogy a mag mindig a középállásba tér vissza, ha a mágnesező áram megszűnik. Látni való különben, hogy ez az irányítórendszer akkor is alkalmazható, ha a mozgató vasmagokat elhagyjuk. A mozgó részek, csúcsok között, vagy éleken foroghatnak. de ezen részletek minden szerkesztő előtt ismeretesek lévén, azokra nem térek ki. Földalatti vonalaknál, vagy pedig légvezetékeknél a következőkben ismertetendő kapcsolás alkalmazható a legczélszerűbben, mely igen gyors munkát tesz lehetővé, érzékeny és lehetőleg csekély önindukczióval bír. (24. ábra). A (T) elektromágnes legczélszerűbben kör vagy más alakban készül és a sarkak állító csavarokkal is elláthatók, hogy egymástól való távolságokat szabályozni lehessen, közepén egy (Tl) cséve van elhelyezve, ebben pedig a csúcsok között vagy éleken forgó (Tll) fegyverzet. Ez a fegyverzet két szigetelt (t tl) kontaktuscsavar között mozog, melyek esetleg a sarkakra lehetnek szerelve. Ez az az egyszerű relais. melyet legczélszerűbben lehet alkalmazni. A kettős relais a 25. ábrán látható, két hasonló készülékből áll. melyek ugyanazon állványra vannak szerelve és melyeknek közös (tll) kontaktus rúdjuk van. Ebből a a czélból a két fegyverzet közös (u) tengelyre van ékelve és a középen levő kontaktusrúd csúcsai között leng. (25. ábra.) Ez a két relais indifferens nyugalmi helyzettel bír. Hogy a relais nyugalmi helyzete a középre essen, a mozgó részt alkalmas l rugóval kell kapcsolni, vagy pedig mágneses hatásnak kitenni. Végül még egy eltérő alakot ismertetek, melynél a fegyverzet magja nem leng a csévéljen, hanem saját tengelye körül forog és egyik vagy mindkét végén saroknyujtványokkal van ellátva, melyek végei az (1 2) vagy (4) mágnesek között mozognak. Ha a csévén áram megy át, a saroknyujtványokat mágnesezi, a mágnesesség neme határozza meg a mozgás irányát. Bár a szerkezet sokféleképen vihető ki, a 26. és 27. ábra typusul szolgálhat. A (W) cséve közepén a mozgó (w) vasmag van csúcsok között ágyalva, (\vl) saroknyujtványok pedig a (Wl) mágnes sarkai között lengenek. Egy mágneses relaisnél a magnak csak egy saroknyujtványa van. két-mágnesesnél kettő és így tovább. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Telegrafálási rendszer nagy elektrostatikai kapaczitással bíró (tenger- vagy földalatti, vagy hosszú légvezetékes vonalakhoz) az által jellemezve, hogy a vezeték töltését mindig egyenlővé teszsziik és a jelzéseket az által létesítjük, hogy az áram irányát vagy a töltés polaritását megváltoztatjuk. 2. Az 1. alatt védett rendszernél a változó időtartamú jelzések átvitelére két (A B) polározott relais (1. ábra), melynek csévél a (D) billentyű helyi áramkörébe vannak iktatva, mely áramkörbe egyúttal egy (C) kondenzátor is be van kapcsolva, vagy pedig egy (E) indukcziós cséve (2. ábra) szekunder áramkörébe mely cséve primér áramkörében a (D) billentyű van bekapcsolva, míg a relaisok fegyverzetei és nyugalmi kontaktusai csavarja az (I 2 3 4) vonalba van iktatva, a munkakontaktusak pedig egyrészt a pozitív (Al), másrészt a negatív (Bl) teleppel vannak összekötve; esetleg egyetlen (a) relais alkalmazása (4. ábra), melynek fegyverzete nyugalmi helyzetében a középállást foglalja el, az egész oly czélból, hogy a változó idő-