13752. lajstromszámú szabadalom • Újítások barázdás ekéken
gál, a tárcsák egy hüvellyé vannak kiképezve (ix), mely forgathatóan van a tix (dd) tengelyre alkalmazva. A fogazott korongok itt elmaradnak, s a hüvely a közép felé olajszelenczévé öblösödik ki. (2e. ábra). A kiemelő szerkezet. Az eke munkába állítását, kiemelését és mély járatának szabályozását az (fl) kezelőrúd előre tolása hátrahúzása által eszközöljük. Az eke kiemelése az (fl) rúdnak a nyíl értelmében való elfordítása által történik. Ekkor u. i. az eke két járókereke a (J és J2) a (tl illetőleg t2) könyöktengelyek körül oly értelemben fordulnak el, hogy mindkettő az eke kiemelésére működik közre. Az (fl) kiemelő rúd direkt a (t2) tengelyre van szilárdan erősítve, az (n2) fogaskerék közbeiktatásával (3b. ábra), az evvel kapcsolódó (nl) fogaskerék a (t1) tengellyel csak lazán van fölszerelve és azzal csak azáltal függ össze, hogy a tengelyre szilárdan erősített (z) kar (sz4) szöge az (nl)-re erősített (m) kar vezetékébe illeszkedik. Nyilvánvaló, hogy ha az (nl) kerék illetőleg az (m) kar nagyobb elfordulást végez, mint a milyen az (m) vezetékének ívhossza, úgy az (m) kar a vezeték végén megütköző (sz4) szögnél fogva magával viszi a (z) kart is, tehát elfordítja a (tl) tengelyt. A (tl és t2) tengelyek ily módon való kapcsolása tehát lehetővé teszi, hogy a (Jl) kerék, mely a barázda fenekén jár, nem kénytelen mozgásával mindvégig követni a (J2) kerék mozgását és ez fontos dolog. Az eke szállítása közhen u. i. a kerekek karimái az eke vasak (kt) élei alá vannak sülyesztve. A munkába állítás alkalmával a kerekek az ekéhez képest emeltetnek; a (Jl) kerék azonban csak addig, a míg karimája az ekevasak éleivel egy színbe jön és hogy ezen túl ne emelkedhessék, ezt akként értem el, hogy a (tl) tengely (l)-el jelölt könyökrészére (1. és 3a. ábrák) egy kis orrot (o) képeztem ki, mely a (V2) keretbe megütközik. A további sülyesztésnél már egyedül a (J2) kerék emeltetik ; ennek állításával szabályozzuk u. i. az eke mély járatát. A 3b. ábrában a kiemelő szerkezet az eke legmélyebb járata mellett van ábrázolva. Az eke kiemelésénél az (fl) kezelő rúd hátrahúzása mellett előbb ismét csak a (.12) kerék jön működésbe; a 3b. ábrából látható, hogy az (n2) fogaskeréknek az (m)-en levő vezető ív hosszávalkell elfordulnia,a míg az(sz4) szög a vezeték végében megütközvén a (Jl) kerék is működésbe jön s mozgásának az eke teljesen kiemelt állapotában a (V2) keretbe erősített (sz3) szög szab határt. Ugyanitt kell még fölemlítenem, hogy az (nl) kerékre erősített (m) másik karját, az (r) spirálrúgó segélyével az igásfogatok bekapcsolására szolgáló vonószerkezettel kötöttem össze. Evvel, a mellett hogy a lökés-hárításról akként gondoskodva van, még azt értem el, hogy az eke kiemelésénél, a vonóerő egy része az eke kiemelésére fordíttatik ; az eke önműködő kiemelést nyer. Az eke harmadik alátámasztó kereke a (J3), szintén a barázda fenekén járó kerék. Ez az ekére akként van fölszerelve, hogy az (u) vertikális tengely körül, tehát egy vízszintes síkban elfordulhat, másrészről pedig az (sz2) csap körül is végezhet kilengéseket. Mivel a (J3) kerék szintén a barázda fenekén jár, üzemközben kerületével az ekevasak éleinek síkját érinteni tartozik, e tekintetben a (cs4) csavar segélyével állítható be. Szállítás alkalmával pedig akként járunk el, hogy a (g2) gerendelyre szerelt (ul) kap-Í csot az (u)-ba erősített (szl) szögbe akasztjuk ; erre nézve u. i. az eke farát az (f2) ekeszarvnál fogva csak megemelnünk kell, mire a (J3) kerék az (sz2) csag körül aláfordulván, az (ul) kampója az (szl) szögbe akad. Az eke vázának szerkezete. A metsző kések, a barázda fordító (a) szerkezeti rész, valamint a járókerekek és a kiemelő szerkezet összefoglaló keretét, az ekének egész vázát a gerendely szerkezet képezi, mely ebben az esetben, két vasú ekéről lévén szó, két gerendely bői áll (gl g2), melyek egymás között a (VI és V2) rúd vasakkal vannak merevítve. A (kl és k2) kések megerősítési, valamint az (a) fölszerelési módja az 1. áb-