13749. lajstromszámú szabadalom • Rostélytüzelés

- 2 -A tüzelés föl osztására szolgáló (C) köz­benső falat a levegő előmelegítésére hnsz­náljuk föl. mely levegőt ezen falban kígyó­vonal alakjában beépített (m) csatornán ve­zetjük keresztül (5. ábra) és vagy az (e-) vagy az (f) nyíláson át áramoltatjuk a tűz­gázokhoz. A tüzelés üzeme a következő: Ha redu­káló (szénhydrogéneket, szénoxydot és más el nem égett gázokat tartalmazó) láng szük­ségeltetik. akkor mindig két tűzhelyet látunk el egyidejűleg vagy gyors egymásutánban tüzelő anyaggal, még pedig egy az (A) tüz­térhez és egy a (B) tűztérhez tartozó tűz­helyet. úgy hogy a redukáló gázok a ke­menczének mindkét oldalán áramolnak be. A következő tűzhelyet természetesen már akkor kell tüzelő anyaggal ellátnunk, még mielőtt az előbbi tűzhelyen lévő anyag el­égett. Ha ellenben oxydáló lángra vagyis olyanra van szükségünk, mely semminemű el nem égett alkatrészt, hanem fölöslegben levegőt tartalmaz, akkor előbb az egyik tűzteret és ezután lassú egymásutánban a második tűz­teret látjuk el tüzelő anyaggal, úgy hogy az egyik (A) tűztérnek még el nem égett redukáló alkatrészeket tartalmazó lángja a másik (B) tűztérnek lángjával a kemenczé­ben összekeverődik és ezáltal szintén tökéle­tesen elégetik, úgy hogy oxydáló láng ke­letkezik. Ha állandó láng vagyis tökéletes elégés szükségeltetik, akkor hasonló módon járunk el. Minthogy a két láng a kemen­| czébe egymás fölött áramlik be, azok ben­j söleg keverődnek. Az ily tüzelés segélyével ínég a füst el­égetése is elérhető, a mit még tetemesen elősegíthetünk azáltal, hogy a közbenső fal­ban (az (m) csatornában) előmelegített le­vegőt az (e) és (f) nyílásokon át bevezetjük. Ha az (f) nyíláson át elegendő mennyiségű előmelegített levegőt vezetünk a kémény fölé áramoló gázokhoz, akkor a füst kép­ződését még erősen redukáló lángnál is el­kerülhetjük. mivel az (f) nyíláson kiáramló előmelegített levegő a még el nem égett füstképező alkatrészeket tökéletesen elégeti, még mielőtt azok a kéménybe áramolnának. SZAHADALMI IGÉNYEK. I ! I. Rostélytüzelés. jellemezve két vagy több, egymástól elkülönített (A) és (B) tüztér által, melyeknek mindegyike egy vagy több, egymásután elrendezett adagolási hellyel (a b c d tűzajtókkal) van ellátva és melyeknek tűzgázai egymás fölött vezettetnek az elégési vagy a munka­kemenczébe. 2. Az 1. alatt igényelt tüzelésnek egy foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tüzelés szakaszainak (h) és (k) csator­nája, melyeken át az (A) és (B) tűzterek­ből a tűzgázok az elégési vagy a munka­kemenczébe áramolnak, egymás fölött vannak elrendezve oly czélbói, hogy a tűzgázok jobban kevertessenek. (J rajzlap melléklettel.; A I. I A R RÉSZVAN YTÁFSABÁ,. NYOMDÜJA BUDAPKSTKN

Next

/
Oldalképek
Tartalom