13649. lajstromszámú szabadalom • Első fülfüggő mint füllyukszúró

Megjelent 1899. évi február hó 9-én. .MAGY SZABADALMI KIM. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 13049. szám. VI/k. OSZTÁLY­Első fülfüggő mint fiillyukszúi'ó. RKCKUM EERENCZ ARANYMŰVES ES OSTER HENRIK MAGÁNZÓ KÖLNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 14-ike Eddig a gyermekeknek öltögetőtü vagy külön fiilhegylyukasztó segítségével szúrták a fiilfüggőre szükséges lyukakat, mi a gyer­meknek nemcsak fájdalmat okozott és gyak­ran gyuladásokat és genyedéseket idézett elő. hanem túlságosan nagy lyukak is kelet­keztek ez által a fiilczmipákban. Ezen hátrányok a mellékelt rajzban fel­tüntetett találmány által kiküszöbölhetők. A találmány lényegében abban áll. hogy maga a fülfiiggö egyszersmind fiillyukszúró is. tehát először a lyukat szúrja s mindjárt ebben mint fülfüggő marad, mi által a se­bes hely. a fiilfiiggő utólagos bevezetése, a tű átszúrása és egy hüvely befűzése okozta többszörös ingerléstől, a mint az eddig tör­tént, meg van kiméivé. A mellékelt rajzban az új fülfüggő termé­szetes nagyságban van föl tüntetve, még pedig: az 1. ábrában a fülfüggő oldalnézete nyi­tott állapotban., előkészítve a lyukszúrásra; a 2. ábrában a fülfüggő oldalnézete csu­kott állapotban, midőn a fülezimpában függ; a 3. ábrában a fiilfiiggő a 2-ik ábrához tartozó elűlnézetben; a 4. és 5. ábra fÖbűnteti a fiilfiiggő lé­nyeges részeit, még ledig az egyik ken­gyelnek az egyrészről a lyukszúrásra szol­gáló, másrészről a zárba nyúló csúcsát és a másik kengyelnek a lyukszúrásnál támasz­nak, későbben zárnak és a csúcs fölvételére szolgáló fejlemezét, nagyobbított mértékben, hosszmetszetben, illetőleg oldalnézetben csu­kott és nyitott fülfüggőknél. A fülfüggő, mely egészen egyszerű ke­rekalakú gyűrű, vagy mint a rajzban hit­ható, annak főtestét alkotó tojásdad vagy más alakú (A) keresztlemezzel és egy rajta csüngő (B) függővel lehet ellátva, a (C) szi­lárd kengyel alsó végén (P) csukló körül forgatható (D) kengyellel bír. A (C) kengyel szabad végén vékony, tű­szerű (a) csúcsba megy át. mely mint tulaj­­donképeni lyukszúró szolgál. Az által, hogy az (a) csúcs valamivel a tulajdonképeni kengyel előtt egy kis (b) kiugrással van el­látva, lehetővé van téve, hogy a két ken­gyel egymásba kapaszkodhassék és így a fülfüggő záródik. A másik (D) kengyel sza­bad vége egy üres (c) tokot alkot, mely (d) fejlemezzel van ellátva ; ez utóbbi középen a (C) kengyel (a) csúcsának befogadására megfelelő nyílással bír. hogy záráskor az (a) csúcs abba behatolhasson. A két kengyel görbülése különbözik egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom