13620. lajstromszámú szabadalom • Aknaszivattyú

szekrények a mellső oldalon nyúlnak át egyik szivattyú hengerről a másikra, míg a szívó szelepek bal és jobb oldalt vannak elhelyezve. Természetes azonban, hogy a két szivatytyú közös szívószelepszekrényekkel és külön nyomószelepszekrényekkel is látható el. a mikor is ezen szekrényeknek a hengerek előtti, illetve oldalas helyzetét föl kellene cserélnünk. A mint a 2. ábrából látható, a (H) szívócső a szivattyúhengerek mögött van elrendezve és két. a (15) karimák által összekötött részből áll, melyek köziil az egyik a fölső, a másik az alsó szivattyúhengerpárral van egy darabban készítve. A szívó cső alsó nyitott vége természetesen lefelé van irányítva. A (K) nyomócső azon része mely az alsó (0) nyomó szelepszekrényt a fölső (N) nyomószelepszekrénnyel összeköti, a két szivattyú közt azok közös középsíkjában fekszik és a fölső szivattyúhengerpárral egy darabban van készítve és az alsó (0) nyomószelepszekrény nyomó csőtoldatához a (15) karima segélyével van hozzákapcsolva. A fölső (X) nyomó szelepszekrény kifolyató csőtoldata a hátra- és fölfelé irányított (16) könyökdarabként van alakítva (2. ábra), úgy hogy a fölfelé vezetett (K) nyomócső a szivattyú hátulsó oldalán a (H) szívócső fölött helyezkedik el. Az" egyes szívószelepszekrények a henger végével és a nyomó szelepszekrény alsó részével a nyomás változtató (17) kamrát képezik. A négy henger mindegyikében egy-egy ily kamra van elrendezve minthogy mindegyik nyomó szelepszekrény alsó része a (18) válaszfal által (5. ábra) két félre van osztva, A (c) szívó szelepek és a (d) nyomószelepek szerkezete azonos, úgy hogy elegendő a 6. ábrában bemutatott nyomó szelepet megismertetnünk. A szelepház a szelep fölött egy a szelep behelyezésére és kivevésére szolgáló nyílással bír. melyet az (e) födél zár el; ezen födél a (d) szelep (x) rúgójának támasztékul is szolgál; az (f) keresztdarab és az ennek közepén áthaladó (21) szorító csavar segélyével ezen (e) födelet leszorítjuk, minthogy a (21) csavarra ható ellenirányú nyomás az (f) harántrész egyik végéről a szivattyúhenger (20) toldatára, annak másik végéről ellenben az (1) csavaranya által a szelepházba csavarolt (19) orsóra vitetik át. A (19) csavarorsó az (f) keresztdarabnak egyúttal forgó csapját is képezi, úgy hogy az (f) rész a (21) csávái' kiengedése után oldalt elforgatható, minek következtében az (e)födél leemelhetővé és a (d) szelep kiemelhetővé válik. A mint a 4. ábrából látható, minden két-két szomszédos szelep számára egy-egy (f) keresztdarab van elrendezve, úgy hogy egy szelep kivevéséhez az (f) részt csak annyira kell eltolnunk, hogy még a szelepház falát érje. így tehát a szelep kiemelésénél sincs szükségünk térfölöslegre vízszintes irányban. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Különösen aknaszivattyú gyanánt alkalmazható álló szivattyú, jellemezve az által, hogy vízszintes irányban való térmegtakarítás czéljából a (c) szívószelepek és a (d) nyomó szelepek a szivattyúhenger körül körben, még pedig a könnyű hozzáférhetőség kedvéért nem egymás fölött, hanem egymás mellett és esetleg különböző vízszintes síkokban vannak elrendezve. 2. Az 1. alatt igényelt szivattyú egy foganatosítási alakja mint kettős hatású szivattyú, melynél a henger egy fölső (F) és egy alsó (G) részből áll, mely hengerrészekben egymással szemben fekvő tömítő szelenczéken át egy közös (b) dugattyú mozog föl s alá, míg a szivószelepszekrények és a nyomószelepszekrények függélyes, a két szivattyúrészt (15) karimák segélyével egymással összekötő (H K) csövek által állnak egymással összeköttetésben. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt szivattyú egy foganatosítási alakja mint ikerszivattyú, melynél a két fölső és a két alsó hengerrész egy-egy darabban van készítve és elől közös (N 0) nyomó szelepszekrénnyel van ellátva, mig az (L L' M M'j