13605. lajstromszámú szabadalom • Újítások a vér és egyéb állati és növényi fehérjeanyagok kezelésében, cserzőfolyadékok és más effélék derítésére, fehérítésére és színtelenítésére, valamint egyéb technikai czélokra alkalmazva
í — aktiv anyag megy oldatba, mint az előbbi éBetben. Ha friss vért alkalmazunk, ajánlatos a savóképződést bevárni és az alvadt vért föutemlített módon kezelni. A föntemlített módon kezelt albuminozus anyagot részben vagy tökéletesen megszáríthatjuk. Minthogy nehézségekkel jár t,0H0-nál nagyobb fajsúlyú oldatot előállítani, előnyösebbnek tartom "a drafragmán visszamaradt anya-' got egy sorozat lapos csészébe leereszteni, melyekben az sűrűségének növelése czéljából tetszőleges mértékben konczentrálható vagy^szárazra párologtatható. Mindkét esetben a besűrítést vákuumban és lehetőleg alacsony "hőfoknál kell végezni. Ezek után találnia nyomat eserzőfolyadékok kezelésére való alkalmazásban írom le. Ajánlották cserzőfolyadékoknak vagy cserzőkivonatok előállítására szánt folyadékoknak fehérjeanyagokkal való kezelését, melyek 111 egálvadásuk alkalmával festő- és egyéb anyagokat, melyeket eltávolítani akarunk, magukkal ragadnak. Ez az eljárás azonban az eddigi eljárások szerint nem lett kellő eredménnyel végre hajtva, minthogy tetemes mennyiségű fehérje oldatban marad, mely fehérje ezenfölül még különböző hátrányoknak kútforrását képezi. Minthogy ugyanis az eljárás további folyamán a folyadékot kénsavval, ammoniumszulfohydráttal vagy más effélékkel kezeljük, az oldatban maradt fehérje gázfejlesztés folytán hátrányos és kifogásolandó vegyi átalakulásokra ad alkalmat, miből tanninveszteség és a szűrők eldugulása ered. ott hol szűrőket alkalmaznak; ez által a megalvadt anyag eloszlása megnehezíttetik és annak eltávolítása dekantáczió útján lehetetlenné válik vagy megakadályoztatik; továbbá a konczentráló készülékek hatásfokát, melyekbe a eserzőfolyadékok a fehérjével való kezelés után jutnak, az inkrusztácziók csökkentik ; végül a fehérje-anyagokban pazarlás megy végbe. Találmányom szerint ezen hátrányokat az áItal.szüntetjük meg. hogy a föntemlített cserzőfolyadékokhoz az állati vagy növényi fehérje-anyagokkal egyidejűleg valamely alkaliflúoridot. czélszerűen ammoniumfluoridot vagy alkalibórftuoridot adunk, mely mel'eg alkalmazásakor vagy pikrinsav és czitromsav elegyének hozzáadása által a fehérjeanvagnak tökékeles vagy csaknem tökéletes megalvadását idézi élő. A megalvadt albiimin leülepedése alkalmával a folyadékból színező és egyél* anyagokat ragad magával, melyeknek eltávolítása az eljárás czélja, mi "mellett az ""összes vagy csaknem összes fehérje megalvadt állapotban a csapadékban van. A csapadék elválasztása a fölötte lévő színtelenített, derített és fehérített folyadéktól szűrés, dekantálás vagy más alkalmas módokon történik, mire a folyadékot szokott vagy tetszőleges más módon konczentrálhatjuk; részemről előnyösnek tartom a folyadékot a konczentráló tartályokba való bevezetése előtt ezeknek hőmérsékletére vagy ezt megközelítő hőfokra előmelegíteni és az ily konczentrácziónak alávetett folyadékot le nem hűteni, mert ez által oldhatatlan tanninanhydridek képződhetnének. A tannin tartalmú anyag kilúgzásáli.oz használt vizet a káros bikarbonátok. szulfátok és organikus anyagok eltávolítása után előnyösen oly szerrel kezeljük, mely a káros csirákat megsemmisíti vagy fejlődő gázok fölszabadulását, valamint nem kívánatos, eczetsav- vagy másféle erjedést elősegítő bázisok képződését megakadályozza. Ezen czélokra alkalmas szerek a fluorliydrogén, alkalifluoridok, bóronsav vagy bóronsavas alkaliák. vagy pedig egyidejűleg fluor- és bóronvegyületek alkalmazhatók, a melyeket a fához vagy egyéb extrahálásnak alávetett vagy erre szánt anyaghoz adunk. A kapott cserzőanyagoldatot (pácz) hordóba eresztjük le és az előbb leírt módon kezeljük. Jelen talámány jobb megérthetése végett ezek után az általam alkalmazott legjobb módszerek néhány kiviteli alakját írom le. C^evzöfolyadékok kezelése növényi fehérjeanyagokkal és ammoniumf/uoriddal. A színtelenítő folyadékot következőképen állíthatjuk elő:
