13565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines fényképek előállítására

w 2 — nyen való egymásbafolyása következtében csaknem lehetetlennek látszik. Ahhoz a nehézséghez, hogy fényképeket ki nem feszített állapotban festékekkel kezeljenek, még az a körülmény is hozzájárul, hogy a mélyebb árnyalatok nem vehetnek föl annyi festékanyagot, hogy tényleg elegendőképen világosakká váljanak. Ezek után az előbbi említett eljárás hátrányos volta eléggé be van bizonyítva. Ép ezért, ezen eljárást némileg módosították, a mennyiben a képeket hátlapjukon konczentrált anilinoldatokkal kezelték, melyek a képen át a képrétegföliiletre nyomultak, azonban ezen módosítás eredménye oly gyönge, halovány festmény volt, hogy még a fénykép átlátszóvá tétele által sem volt a kellő effektus elérhető. különösen miután az anilinfestékeknek fénybehatásokkal szemben tanúsított érzékenysége ily kezelés után csaknem értéktelenné vált. Jelen bejelentés tárgyát egy eljárás képezi, mely az eddigi módszerekkel szemben nagy egyszerűsége által tűnik ki és oly előnyös eredményekkel jár, hogy azokat teljesen árnyékba helyezi. Azonkívül mindenki alkalmazhatja anélkül, hogy festeni kellene tudnia, vagy különös ügyességgel bírnia. Ezen eljárás az által jellemeztetik, hogy a kész fölfeszített képet egy kocsonyanemű kötőanyaggal vékonyan bevonják és azután a megfelelő helyeken anilinfesték behatásának tesszük ki. Ezen kezeléssel azt érik el, hogy a kocsonyaszerű réteg, a reá vitt festékanyagot mohón fölszívja, úgy hogy a képek oly ragyogók és oly fényerősek lesznek, hogy még a legsötétebb árnyalatok is a színektől áthatva látszanak és egészen csodálatos effektust tükröznek vissza Természetesen az eljárás kivitelénél néhány gyakorlati fogást nem szabad figyelmen kivül hagyni, sőt — annak ellenére, hogy ezen új kezelési mód mellett a festékek a fénykép sötétebb árnyalataiba is behatolnak — már a fölvételnél is fényérzékeny lemezeket ajánlatos használni) hogy egynéhány specziális szia, mint a milyen a vörös, sárga, zöld és kék, melyek közönségesszárazlemezek használatakor helytelen színárnyalatokat adnak, a használt átjátszószínekkel összhangban a negatív és pozitív levonatokban többé vagy kevésbbé födjék egymást. Miután ugyanis ismeretes, hogy bizonyos színek, mint a vörös, sárga és zöld a fényképen magán sötétebben adatnak vissza, a mint azokat a szem látja, ennek következtében annak ellenére, hogy a kereskedelemben előforduló orthochromatikus szárazlemezek az előbb említett ellentéteket némileg kielégítik, az ezen lemezek segélyével előállított negatív, í 11. pozitivlevonatok, az átlátszószínekkel való kezelésük közben semmiesetre sem szolgáltatnak oly tiszta és helyes színárnyalatokat, a mint azt a mondott czélból kivánni kell; sárga korongok beiktatása színérzékeny lemezek használatakor sem vezet a kivánt kiegyenlítődésre, sőt a kísérletek megmutatták, hogy a fölvétel a legczélszerűbben a vörös szín irányában érzékeny szárazlemezek és zöld sugárszűrő segélyével történik. Hogy továbbá a fényképlevonatok színezésénél kedvező eredményt nyerjünk, czélszerű, hogy ugyanazon (három) alapszín melyet arra, t. i. a színezésre fölhasználunk. a fölvételnél is részben sugárszűrő, részben fényérzékeny közegek gyanánt (Sensibilisator) alkalmaztassanak, úgy hogy ha pl. okáért a pozitív levonatok festésénél vörös, kék és sárga színeket kellene fölhasználni, úgy czélszerű már a fölvételnél a bromezüst szárazlemezt vörös festékoldattal fényérzékennyé tenni, míg a kék és sárga festékoldat zselatin tükörüveglemezek bevonására szolgál, melyek megszárad ás uk után közösen zöld sugárszűrő gyanánt használtatnak ; a másolatokon a legmagasabb fényhelyeknek tiszta fehéreknek kell Ienniök. A másolás közben is egyes szempontoknak kell érvényesülniük és így mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a levonatok az aranyfürdőkben lehetőleg neutrális színárnyalatot kapjanak, hogy azoknak az ani linfestékekkel való későbbi kezelésekor hamis színhatások ne keletkezzenek. A kocsonyaszerű bevonat, mely likacsosságánál fogva a festékanyagokat magába fölveszi, legczélszerűbben vízben oldott fehér zscla-