13529. lajstromszámú szabadalom • Újítások kazán és hasonló tüzeléseken

- 2 A 11. ábra a sodronybetétnek egy módosított foganatosítási alakja. A 12. és 13. ábrák a betét egy további foganatosítási alakjának elül. illetőleg oldalnézetét tűntetik föl. A mint az 1. ábrából látható, az egész betét több, egymás fölött alkalmas módon, vízszintesen elrendezett (1) sodronyfonadékból áll. melyek a (3) gőzkazán (2) égési kamrájának fölső részében a (4) kéménybe áramló tűzgázoknak áramára derékszög alatt vannak elrendezve. Ezen példában az (1) sodronyfonadékok a 9. és 10. ábrákban bemutatott alakkal bírnak. Mindegyik (1) résznek sodronya keresztmetszetében derékszögű spirálissá van göngyölve, mely köralakúan van összehajlítva és végén összekötve, úgy hogy köralakú sodronyhetét keletkezik, mely egy középpontból sugarasan kiszögellő menetekkel bír. A helyett, hogy a sodronyt derékszögű keresztmetszetű spirálissá göngyölnők, lehet azt, mint a 11. ábrában, körkeresztmetszetűvé is alakítani; az előbbi alak azonban előnyösebb. mivel a meneteknek külső, egyenes oldalai a tűzhuzam falaival, melyek között azok elrendezve vannak, a hőt jobban vezető érintkezést tesznek lehetővé. A sodrony, melyből az (1) betéteket előállítjuk, bármely alkalmas fémből, pl. vasból készülhet és tetszőleges keresztmetszettel és vastagsággal bírhat. A 9., 10. és 11. ábrákban bemutatott foganatosítási alakok alkalmazásánál az egyes, egymás fölé illesztett (1) részeket akként rendezzük el, hogy az egyik betét menetei a másik betét menetei közötti hézagok fölé jussanak, úgy hogy a köztük átáramló gázok tényleg elosztassanak és elegyítessenek és káros ellenállásnak ne legyenek alávetve. A 12. és 13. ábrák a sodronybetéteknek egy másik foganatosítási alakját láttatják. Ezek mindegyike több, konczentrikus sodronyspirálisból alkotott és vékony fémcsíkokból álló (la) gyűrűk által egymástól elkülönített gyűrűből áll, melyek (lb) sodronygöngyölések által tartatnak össze. Az I. ábrában a keverő és fűtő szerkezetet képező egyes betétek az (5) rúdon vannak elrendezve, mely alsó végén a csillagalakú (6) alátétlemezt hordja és fölső \ égén a (7) emeltyűvel van összekötve, melynek segélyével az (1) betétek a rájuk lerakodó tisztátalanságoktól (koromtól, hamutól és más efféléktől) való megtisztítás czéljából megrázhatok. A (2) ábrában az (5) rúd segélyével az elegyítő és fűtő szerkezet közepén a hőt rosszúl vezető, tűzálló anyagból, pl. chamotteból készült (8) középrész (mag) van fölfüggesztve. Az (1) betéteket ezen esetbe]) a (8) középrész befogadására szolgáló megfelelő nagyságú czentrális nyílásokkal látjuk el, máskülönben pedig azokat az előzőkben említett vagy egyéb alkalmas módon foganatosítjuk. A 3. és l. ábrákban a sodronyfonadékok a 9. és 10. ábrákban bemutatott foganatosításban vannak alkalmazva és a (2) tűzhuzamban a (9) tűzhíd mögött függélyesen vannak elrendezve; az oldalas (2a) csatornákban és a gőzfejlesztőn kívül lévő alsó (2b) csatornában esetleg hasonló szerkezeteket rendezhetünk el, a hol is a keresztmetszeteknek a megfelelő alkalmas alakkal kell bírniok. Az 5. ábra a leírt elegyítő és fűtő szerkezetet egy hajókazán (2) lángcsövében és (2c) égési kamrájában való elrendezésében láttatja. A 6. ábra szerint az (1) szerkezet egy mozdony kazánnak (2d) tűzcsöveiben kihúzhatóan van elrendezve, a hol is az egyes részek legelőnyösebben a 9., 10. és 11. ábrák szerint foganatosíthatók. Ezen esetben a tűzcsöveket a szokásosnál nagyobb, körülbelül 12, 5- 15 cm.-nyi. átmérővel és kisebb számban rendezhetjük el. Ha a tűzeső ezen esetek valamelyikében aránylag szűk, akkor az (1) betéteket, hogy azokat egyszerre húzhassuk ki és tolhassuk be. végein csavaranyákkal ellátott, czentrális rúdon vagy csapszögön rendezhetjük el. A 7. és 8. ábrák egy a jelen találmány szerint elrendezett betétekkel fölszerelt kályhacsőnek egy darabját láttatják, melynél a rajta keresztüláramló tűzgázok hője a beté-