13525. lajstromszámú szabadalom • Veretékrendszer villamos vasutakhoz

3 -kapcsolatot létesítsen, úgy liogy a kefe a tuskók fölött a föntebb leírt módon mozog. A vezető tuskók a lemezekre szorulnak és ezekkel jó elektromos kontaktust létesítenek. Ezt a (25) rugó idézi elő, mely ugyanazon a karon van megerősítve és a (23) keret oldalirányú (26) kiugrásához csatlakozik. A kontaktus kar a (20) tengelyre van ékelve, úgy hogy a kar a tengellyel együtt forog, az áram a kontaktus karba a (27) keféken jut be, melyek a (14) korongra vannak szerelve és a tengellyel elektromos kontaktusban levő vagy a (22) kar részét képező kollektorgyúrűn csúszik. A (22) kefék a (7) fővezetékkel elektromos kapcsolatban állanak még pedig egy (71) segédvezeték útján, mely az 1., 2., 6., 7. és 8. ábrán látható. A (12) support fölső vége derékszög alatt meg van hajlítva és erre a részre egy elektromágnes van szerelve. Ez az elektromágnes patkóalakú. A mágnes 2 csévéje között és a kengyelalakú rész alatt egy (29) csúszótengely van, mely a vaskengyelre szerelt (30) tokban csúszik. A (29) tengely egy darabon négyszögletes, ép úgy van a megfelelő vezeték is alakítva, úgy hogy a tengely nem foroghat. A tengely a tokból kilépve egy (31) keretet képez, mely a (32) kilincset viseli, el van továbbá egy (33) kilinccsel is látva, mely az előbbivel ellentétes irányú. A (32) kilincs a (34) fogaskerékbe fogódzik, mely a (20) tengelyre van ékelve, a (33) kilincs a másik (35) fogaeke rékbe fogódzik, mely a (34) kerék alatt vau elhelyezve, de melynek fogai az elsőével ellenkező irányúak. Ha már most a (29) tengely a (20) tengely felé mozog először, a (33) kilincs, mely a (32) kilincsnél hosszabb, fog a (35) kerék egy fogába fogódzani és a (20) tengelyt egy foggal elforgatni. Csak ha ez megtörtént, fog a (32) kilincs a (34) kerékbe fogódzani, és minthogy a két kilincs hatása ellenkező, ez a (32) kilincs a (20) tengely további forgását meggátolja, A (33) kilincs tehát a mozgató kilincs, a (34) kilincs pedig a megakasztó kilincs. Ha a (29) tengely a (20) tengelytől távolodik. a két kilincs a (35 34) fogaskerekekből kikapcsolódik és ha a (29) tengely ismét a (20) tengely felé mozog, a (33) kilincs a (35) kerék következő fogába fogódzik. A (33) kilincset a (35) kerék fogai közé a 11. ábrán látható (36) rugó nyomja be. A (29) tengelyt egy armatúra emelő működteti. A (37) emelő egyik vége villás és a (31) keretbe nyúlik, hol a (29) tengely egy csapjára szerelt (38) súrlódó csigát fog körül. Az armatúra emelő másik karja egy armatúrát visel, mely a (28) elektromágnes sarkai előtt van elhelyezve. Ez az emelő a (41) tengelyre van ékelve, mely a (11) alaplemezre szerelt (42) csapágyakba forgathatóan van ágyalva. Ha a (28) mágnest mágnesezzük, ez a (40) fegyverzetet meghúzza, a fegyverzet-emeltyű pedig oly irányú mozgásnak indul, hogy a (32) és (33) kilincsek a (35) kereket egy foggal elforgatják. A tengely eme forgása elégséges arra, hogy a (22) karra szerelt (29) kefe az egyik (17) kontaktusról a következő kontaktusra menjen át. Ha az elektromágnes mágnesességét elveszti, a (40) armatúra súlya elégséges arra, hogy a fegyverzet-emelő visszafelé forogjon és hogy a (29) kilincs a kezdeti állását foglalja el, de ha kívánatosnak látszik, erre a czélra külön rúgót is lehet alkalmazni. A (28) elektromágnes bekapcsolására szolgáló berendezés egy kiviteli módozata az I. ábrán sematikusan van föltűntetve és a leírás alapját is ez az ábra képezi, bár egyes részek más ábrákon világosabban láthatók. Az 1. ábrán látható berendezésnél két (A B) többszörös elosztó kommutátor van föltűntetve, melyek szerkezete a 9. ábrán látható, mindkettő egy és ugyanahhoz a vezető szakasz-csoporhoz tartozik, de oly módon vaunak berendezve, hogy a szakaszok be- és kikapcsolását ellenkező sorrendben végzik. A pályatestbe ágyalva, de úgy, hogy fölső végük szabadon kiáll, egy pár (43) gomb van a vezető szakasz két oldalán körülbelül a szakasz közepén elhelyezve, mely gombok két többszörös elosztó kommutátorral vannak kapcsolva. Ama (43) bütykök, melyek a szakaszos vezető egyik oldalán