13508. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázvetéknek távolról való nyitására, a gáz meggyújtására és a láng eloltására elektromos úton

nek. melyek a szigetelő anyagból álló (Y) tömbbe vannak ágyazva ; a (D E) elektro­mágnes sodronyának vagy szolenoidjának végei (z zl)-nél ugyanazon tömbökhöz van­nak erősítve és a gyújtó szerkezettől elszi­getelt sodronyok ugyanazon pontokon van­nak erősítve, a mint ez a í. és 5. ábrákból látható. A készülék köpenye két (X XI) csészé­ből áll ('2. és 5 ábrák), melyek egymásba nyúlnak és a készülék testébe becsavarolt két (v és vl) csavarral vannak megerő­sítve ; az (X) csésze mindig a készülékben marad, míg az (X I) csésze a (v vl) csava­roknak egyszerű kicsavarolása által leve­hető. úgy hogy az imént említett összeköt­tetés létesítését vagy módosítását könnyen foganatosíthatjuk. Az (M) áramfonlitó kommutátor ugyan tet­szőleges szerkezetű lehet, de előnyös azt két ruganyos (1 II) lemezből képezni (4. ábra), melyek normális állásukban a (z2) sodrony által az (N) telep negatív sarkával összekötött (n) ütközőhöz hozzáfekszenek és melyek között az (12) gomb van elrendezve, mely jobbra vagy balra való forgattatásánál az (1) vagy (11) lapot kifelé nyomja és azt az (n 1) vagy (n2) ütközőkkel kontaktusba hozza, melyek a (z3) sodrony által a telep­nek positiv sarkával fémes összeköttetésben állanak. Az (x és xl) vezetéksodronyok az (1 II) lemezek megerősítési pontjaival vannak összekötve. Tegyük föl már most. hogy a készülék nyugalmi állásában, a (b) zárógolyó pedig a (c) fészekben (1. ábra) van és lássuk, hogy a készülék a nyitás és gyújtás, valamint a zárás és eltolás foganatosítása czéljából miként működik. Nyugalomban az (M) kommutátor a 4. ábrában föltűntetett állást foglalja el. A gázvezeték nyitása és a gáz meggyúj­tása czéljából az (1) rúgót a kommutátornak (12) gombja segélyével az (ni) ütközővel kontaktusba hozzuk, mi által nemcsak az áramkör záratik, hanem az áram az (N) telepből a 8. ábrában rajzolt nyilak irányá­ban is keringésbe hozatik. Ekkor az áram az (E D) elektromágnes tekercsén és a (V) gyújtószerkezetnek platina sodronyán ke­resztül áramlik. Ezen áram hatása alatt az elektromág­nesnek (e el) magja mágnesessé lesz és a (b) golyót magához rántja, mely ugyanazon polárosságot veszi föl. Ezen golyó ekkor az (F) mágnes (6. ábra) hatásának van alávetve, melynek egyik, (dl) sarka azt vonzza, má­sik (d) sarka pedig taszítja. Az elektromág­nesbe küldött áram oly irányú, hogy a golyó a (dl) sark által vonzatik. Minthogy a vonzás a (c1) fészek telől tör­ténik (fi. ábra), úgy természetes, hogy a golyó az áramkör megszakíttatásánál a (c1) fészekbe esik és ez által a (V) gyújtószer­kezethez vezető csatornát elzárja. Megjegyezendő azonban, hogy az áram­kör zárása és nyitása közötti időközben a (b) golyó két fészek egyikén sem fekszik és a gáz a (B) vezetékből szabadon ára­molhat a (C) lángzóhoz és a (V)gyújtószer­kezethez, melynek platinasodronya fehér­izzóvá lesz, úgy hogy az a kiáramló gázt meggyújtja, Mihelyt ez megtörtént, a (b) golyó a (cl) fészekbe esik és a (Y) gyújtószerkezet felé a vezetéket elzárja, míg a gáz a (C) láng­zóba folytonosan áramlik. A vezetéknek zárása és ez által a láng­eloltása czéljából ismét az (M) kummutá­tornak (12) gombját működtetjük még pedig akként, hogy most az (11) rúgó és az (n2) ütköző jöjjenek kontaktusba, miáltal az áramkör záratik. de az áram iránya meg­váltOztatik, a mint az a 9. ábrában látható. Ekkor a (b) golyó az (e el) mag által, még pedig a fölvett polaritásánál fogva, a mág­nesnek (d) sarkához (7. ábra) vagyis a (c) feszek felé vonzatik. Az áramkör nyitása által a golyó a (c) fészekre ejtetik, a mikor is az a gázvezetéket teljesen elzárja, úgy hogy a láng elalszik. Magától értetődik, hogy az imént leírt, a gáz bevezetésére, meggyújtására és elzárá­sára szolgáló készülék tetszőleges méretek­ben és alakokban foganatosítható és min­denféle gázlángzón használható; a villám

Next

/
Oldalképek
Tartalom