13492. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos vasutak áramszedőin és vezetékén

mely cső (21)-nél a (3) rúdhoz csap által van erősítve. A (2) kar alsó részét a két vagy több részből álló (22) rúgó veszi körül, mely a (20) csőre vagy annak egy peremére támaszkodik. A (22) rúgó fölött a (2) karon a (23) fej lazán ül, melynek nyílásain a (2) kar két oldalán egy-egy (24) rúd nyúlik át A (23) fej nyílásai megfelelően nagyra készítendők, hogy a rudak kellő játékkal bírjanak. A (24) rudak fölső végükön vagy közel ahhoz, a (25) csavaranyákkal vaunak ellátva, úgy mint az a rajzon föl van tűntetve. A (24. rudak alsó vége horoggal bír, mely horog a (3) rúdhoz erősített (26) kar (6. és 7. ábra) nyílásába kapcsolódik. Egy másik (27) rúdpár szintén a (23) fej nyílásain nyúlik át és ezen (27) rudak alsó vége a (3) rúd végén levő (28) karokhoz vagy fülekhez kapcsolódnak A (27) rudak fölül a (29) csavaranyával vannak ellátva. A (28) karok oly hosszúak és úgy vannak elhelyezve, hogy a (27) rudakkal és a (22) rúgóval együtt működve, a (2) támasztókart föntartják és a kontaktust a fölső vezetékhez szorítják. Ha a (2) kart lehajlítjuk, akkor a (22) rúgó megfeszül. A (25) csavaranyák úgy vannak elhelyezve a (24) karon, hogy megakadályozzák a (2) karnak a függélyes állásba való fölemelkedését. Mivel a (2) támasztókar a (3) rúdhoz mindig ugyanazon oldalon hajlik, világos, hogy ha a kocsi mozgási irányát változtatni kívánjuk, a (3) kart hozzátartozékaival együtt egy vízszintes síkban 180° alatt el kell forgatni és oly eszközöket kell alkalmazni, melyek a (3) rudat működési helyzetében rögzítik, hogy nem kívánt eltolások megakadályoztassanak. E czélra a (30) csap van elrendezve, mely a (3) rúd alsó részéről lenyúló (31) nyúlványokban van vezetve, és mely (30) csap a (32) rúgóval van ellátva. A (30) csap végének rögzítésére a kocsi tetejének mindegyik oldalán a (33) öntvény van elhelyezve (7. és 8. ábra), mely egy fölső és egy alsó lemezzel bír. Ezen lemezek között két (34) kapocs van elrendezve, melyek külső vége a (33) öntvényhez van erősítve és befelé egymáshoz hajolnak, megfelelő közt hagyva egymás között, a (30) csap fölvételére. A (34) kappacsok ezenkívül biztonság kedvéért a (35) fogakkal vannak ellátva, melyek egyikébe a (30) csap vége ütközik, ha a középállásból kimozdult. A középső helyzetben a (30) csap vége a (34) kapcsok belső vége között helyezkedik el. A (34) kapcsok mindegyike egy oldalnyúlvánnyal, a (36) füllel van ellátva. A (36) füleket a (37) rúgó kapcsolja össze, mely rúgó a (84) kapcsok belső szabad végét kifelé forgatni törekszik. A (38) görgők, melyekre a (26) karok támaszkodnak, a (33) öntvény végein vannak elhelyezve, úgy hogy a (3) rúd mozgatása meg van könynyítve ; ezen görgők, továbbá a (3) rúd külső vége számára támasztékot képeznek, ha az középső helyzetében van és megakadályozza annak némely himbáló mozgását. A (30) csapnak a (34) kapcsokkal való összeköttetésének megszűntetésére egy (44) emeltyű van alkalmazva, mely egyik végén egy (46) csappal bír és összeköttetésben áll a (30) csappal. Az emelyű (45) csap segélyével a (3) rúd végéhez van erősítve és másik végéhez a (47) zsinór van kötve, mely a (2) támasztókar hosszában fölfelé halad és egy (48) görgőn (1. ábra) van átvezetve. Ezen görgőtől a kötél lefelé halad a kocsivezető állásához, hol fogantyúval van ellátva. A (44) kar helyzete és alakja olyan, hogy a (47) zsinór meghúzása előbb a (2) támasztókart egy tetemes darabbal lenyomja, mielőtt a (44) emeltyű a (30) csapot a (34) kapcsok közül kihúzná. Ha a (2) támasztókar a vízszíntes helyzethez közelebb hozatott, a (44) emeltyű a (30) csapot a (34) kapcsok közül kihúzza. Most a (3) rúdat a (4) alaplemezen lévő csapja körül 180° alatt a szemben lévő helyzetbe forgathatjuk, a midőn a (30) csap a kocsi másik végén élhelyezett (33) zár kapcsai közé helyezkedik. A (3) rúd alsó részéről kiálló (39) fülbe a (40) keskeny emeltyű vagy rúd van erősítve, mely emeltyű egyik vége a (41) görgővel van ellátva. Ezen (41) görgőt a (42) rúgó lefelé szorítja, mely rúgó a (40)