13481. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülékhez való csöves dob

— 2 a szárító szerül használt éleny a szárítandó anyaggal alig érintkezett. A fémből való csőfalak továbbá mint fűtő fölületek is szerepelnek, melyek az anyagokat fölmelegítik, különösen fölületiiknek azon részein, melyek a fűtőgázok hatásának kitéve nincsenek. A csőfalak hőgyűjtők gyanánt is működnek, amennyiben a míg a csövekben szárítandó anyag nincs, a falak veszik föl a fűtő gázok melegét, amit aztán a belyéjük helyezett anyagnak átadnak, azonkívül mivel mindig csak egyik oldalukon vannak szárítandó anyaggal takarva, a fűtőgázok melegének vezetését is eszközlik. A csőbeosztás egyszersmind azt is lehetővé teszi, hogy a dobot a szárítandó anyag csaknem teljesen egyenletesen terheli meg s ezáltal a dob forgatásához szükséges munka az eddig ismeretes ilynemű készülékekhez viszonyítva, nagyon csekély ; végül, mivel a gyakori lehullatás szükségessége teljesen mellőzve van : a dob sokkal kevesebb körülfordítást kiván, mint a használatos készülékeknél, mert ennél csak arról van szó. hogy a dobban lévő anyagot rövid időközökben fölkavarjuk, a fűtőgázok behatásának más fölületet nyújtanak, és azon megszárított föliileteket, a melyek az elpárolgás folytán lehűltek, újból fölmelegítsük. A másik czél, a mit a csöves berende zés elérni akar: az anyagnak tengely irányiján való lassú mozgása. A 4. ábrán pontozott vonással van föltűntetve az az (f) út. a melyet egy anyag-testnek egyszeri körülfordulás alatt végezni kell, ha a dobban nincsenek csövek alkalmazva. Ugyanezen ábrán a (g) pontozott vonallal azon út is föl van rajzolva, amelyet az anyag egy részecskéje egy körülfordulás alatt a csövekben megfut. Ezen út a cső kisebb átmérőjének megfelelően sokkal kisebb, s így elérjük azt a czélt, hogy az anyag lassan halad keresztül a dobon, s hosszabb ideig van a fűtőgázok behatásának kitéve. Ezen csöves beosztás és a vele kapcsolatos szárítási eljárás minden anyaghoz alkalmas; különösen azonban olyan testek szárításánál rendkívül előnyös, a melyek az összecsomósodásra és' összesülésre hajlandósággal bírnak, mint például az igen nedves agyag és más hasonló testek, melyeknek egyes részecskéi e beosztásnál mindig külön maradnak, és úgy száradnak, mert nem működik reájuk olyan erő, mely összeesomósodásukat idézhetné elő. A föntebb említett czélok mellett, ame lyeknek elérésére a jelen készülék hivatva van, ezen új eljárási elvnek nagy gazdasági jelentősége is van, mert lehetővé válik általa olyan anyagoknak fűtőgázok által dobban eszközölt közvetetlen szárítása, a mely anyagoknak dobban való szántására eddig gondolni sem lehetett. Mivel nagyon sok anyagnál az egyes darabok nagysága nagyon különböző, és a nagyobb darabok mindig nehezebben száradnak, mint az apróbbak, a csöveken hosz szasági irányban a (b) nyílásokat alkalmazhatjuk (2. ábra), a melyeken át az apróbb darabok a külső csövekbe hullanak, s ott. a dobköpeny közelében gyorsabban közelednek a kieresztő garat felé. mint a tengely közelében lévő csövekben maradt nagyobb darabok. Ez által elérjük azt. hogy a gyorsabban száradó apró darabok gyorsabban is keresztül jutnak a dobon, mint a lassabban száradó nagyobb darabok. E czélra a csövek rostélyzatból vagy átlyukgatott fémlemezekből ís állíthatók elő. Hogy a föntebb leírt hatásokat valóban elérhessük, a csöves berendezéssel bíró szárító dobokra szíigséges még egy olyan kiegészítő alkatrészt is alkalmazni, mely a beléjük helyezendő anyagot az egyes csövekben egyenletesen ossza el. A jelen találmányt tehát jellemzik azon különleges berendezések is, a melyek a dob egész keresztmetszetét beosztó egyes csövekbe az anyagot belevezetik. Az 1. ábra szerint, — mint részben már föntebb említettük, — az összes csövekegyenletes töltését az által érjük el. hogy a középen fekvő csöveket nem nyújtjuk annyira előre, mint a külsőket. A (d) föltöltő garat az anyagot a középső csövek irányába vezeti. a melyek azonban csak egy részét fogadják magukba az anyagnak, míg annak