13481. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülékhez való csöves dob

Megjelent 1899. évi január hó 20-án. MAGY SZABADALMI KIR. IIIVATA L SZABADA LMI I ,El HAS 13481. szám. I V/i. OSZTÁLY, Szárító-készülékekhez való csöves dob. MÖLLER & PFEIEER CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 junius hó 16-ika. A jelen találmány olyan szárító dobok belső kiképzésére vonatkozik, melyeknél a tűzhely melegítő gázai a dobon átvezettetnek, és abban a szárítandó anyagokkal érintkeznek. Míg az eddig használatos ilynemű dobok belül olyan lapátokkal vagy hajlított lemezekkel voltak ellátva, melyek arra szolgáltak, hogy az anyagot a dob belsejében fölemelték. és a fütőgázon keresztül mennél gyakrabban áthullatták, addig a jelen találmány tárgyát képező dobban tetszőles keresztmetszeti alakkal bíró. s a dob egész hosszában elnyúló számos csatorna van alkalmazva, melyekben a szárítandó anyag szabad esése meg van akadályozva. Az 1. ábrában egy ilynemű dob van föltűntetve. A (p) tűzhelynek hevítő gázai a forgó (o) dobon keresztül vezetődnek hosszirányban, a szárítandó anyaggal való érintkezés közben vízgőzt vesznek magukhoz, s azután a (<)) kürtön elillannak. A nedves anyagot a (d) tölcséren keresztül szórjuk be, mely a henger tengelyének közelében hull a csövek nyílásaira, egyenletesen elosztódik az egyes (a) csövekben, ezeken keresztül csúszik, és az (r) kivezető garathoz jut. Mint a 2. ábrában föl van tűntetve, az (a) csöveknek a dob keresztmetszetéhez képest lehetőleg egyenletes beosztással kell bírniok. A 2. ábrán a csövek négyszögletű, a 3. ábrán hatszögletű és ovális keresztmetszettel bírnak. A (c) gyűrű a dob meleg szigetelőjét tűnteti föl. Ha a szárítandó anyagot egy arra alkalmas készülék segítségével minden egyes csőben egyenletesen elhelyezve képzeljük, akkor az a dobnak a rajzokon nyíllal jelzett irányban való forgatása alatt megközelítőleg azon helyzetet foglalja el, a mely a 2. és 3. ábrán van bemutatva. Az egyes anyagrészek csekély magasságban feküsznek egymáson, s a dobon keresztülvezetett forró fűtőgáz fölületek nagy részével érintkezik. Ezen nagy érintkezési fölület azonban, s az anyagnak a dob egész űrében való elosztása nagyon fontos a gyors száradás tekintetében. Minden szárító dobban legfölül, a dobköpenyek legmagasabban fekvő részénél húzódnak keresztül a legmelegebb fűtőgázok. Az 1—2. és 3. ábrán bemutatott csöves dobnál azonban a szárítandó anyag egészen a köpeny legmagasabban álló vonaláig emelkedik, s ott megállítható, miáltal a legmelegebb fütőgázok, a melyek egyszersmind leghatékonyabban szárítanak: tényleg nedves anyagot találnak, míg ellenben az eddig ismeretes ilvnemü készülékeknél