13468. lajstromszámú szabadalom • Szivarkagép

Megjelent 1899. évi január hó 25-én. MAGY. {É3í Kitt. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18468. szám. X/c. OSZTÁLY. Szivarkagép. BERGSTRAESSER OTTÓ SZIVARKAGYÁROS DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 junius hó 29-ike. A találmány tárgyát képező szivarkagép a mellékelt rajzokon ábrázoltatott: 1. ábra fölülnézet; 2. ábra középső függélyes keresztmetszet. 3. ábra a gép jobb oldalának (1. és 2. ábra értelmében) végnézete. A többi ábrák részleteket tüntetnek föl és pedig: 4. ábra a kapcsolózár a szalagok szaka­szos mozgatására; 5.- ábra és 6. ábra a hüvelynek a munka­helyen való megtartására szolgáló eszközt ábrázolja; 7. ábra a hüvelyt hordó revolverfej egy részének metszete, a melyen a revolver­hengert tartó és a megtöltendő hüvely föl­nyitására szolgáló szerkezetek láthatók. 8. ábra függélyes hosszmetszet ; 9. ábra a szalagvezetés mellső végének alaprajza a. tulajdonképeni munkahelylyel; 10. ábra a 8. és 9. ábiákhoz tartozó végnézet; 11. ábra a szaiagvezeték végének kereszt­metszete a lefutó szalag nézetével. A dohánypamat bevezetésére és alakítására szolgáló szalagvezetés három végnélküli sza­lagból, az (a) alapszalagból és az oldalsó (b) szalagokból áll. Az első függélyes síkban, az utóbbiak vízszintes síkban, tárcsákon illetőleg csigákon futnak, mimellett mind a három szalag egy a gép hosszának közepén menő csatornán fut végig, a melyet a konkáv (A) és az oldalsó (B) falak képeznek. Az (a) alapszalag az állítható (1) csigáról fut a csatornába és azonnal az (A) csatornához simul; a csatorna mellső végén a (2) ve­zető-csiga segélyével alant elvezettetik (2. és 3. ábra) áthalad a (3) és (4) korong között és innen az (1) csigához megy vissza. A két (b) oldalszalag az (5) illetve (B) tár­csákon úgy fut át, hogy a csatorna (B) oldalfalaihoz kivezettetik (1., 2. és 9. ábra). A (6) korongok a feszítés szabályozása czél­jából állíthatók. A három szalag az 1. ábrában látható nyíl irányában szakaszosan tovább mozgat­tatnak, hogy a dohánypamatnak egy a szivarka hosszának megfelelő darabját továb­bítsák. Ezen mozgás a (D) tengelyről indul ki, a mely az (E) hajtótengely által egy (e) fogaskerékpárral hajtatik. Egy a (D) tenge­lyen lévő (d) forgattyúkorong (7) tolórúd által a (9) kilinccsel bíró (8) kart (I. 3. és 4 ábra) működteti. A (8) kar az (F) tengely körül leng, mimellett a (9) kilincs a tenge­lyen szilárdan ülő (f) zárókerékbe idő­közönként kapaszkodik. Az (F) tengelyen szilárdan iil az (a) alapszalag (3) hajtó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom