13467. lajstromszámú szabadalom • Villamos ívlámpa
síik után a bádogból vagy sodronyból álló (Ql) burkolattal vétetnek körül, mely ezen fegyverzetet igen érzékennyé teszi és a lámpának váltakozó árammal való tápláltatása esetén a mótor biztos elindítását lehetővé teszi. A (TI T2) sarksarúkon kétoldalt a (WWI) tartók vannak megerősítve, melyek a fegyverzettengelynek csapágyait hordják. A (W) tartóval a két (VI Y2) kefetartó van csuklósan összekötve, melynek (vl v2) szénkeféi a (v4v3) ellensúlyok által a (q2) kollektorhoz szoríttatnak. A sarksarúkon az (I) kengyel van megerősítve, mely az elszigetelt (b) gyűrűbe van betolva, mely az (F) csapszögnek (f) horogjára van függesztve (1. ábra). A (Q) fegyverzet tengelyének végén a (q) fogaskerék van elrendezve, mely a mozgást a (Wl) tartóra szerelt lassító kerékáttétel által az (1) fogaskerékre viszi át, melynek (2) tengelye mindegyik végén a (3) lánczkereket hordja. Ezen lánczkerékre a Gall-féle (4) lánczok vannak rávezetve, melyeknek végei a fölső (7). ±11. alsó (8) széntartóval vannak összekötve. A széntartók eltolatásuknál az (8) lemezen megerősített két iirös (0) és (10) oszlopon vezetődnek. Mindegyik széntartó három szénpálcza megerősítésére szolgáló foglalatot hord. Hogy a rendszerint használt, hosszú, hajlékony vezetéksodronyok által előidézett árnyékokat elkerüljük, az áramot a zegzugosán hajlított (12) rézcsíkon vezetjük a pozitív szénpálczálioz, mely a (7) tartótól a szigetelő (13, 14) szalagok által el van különítve. A (7) tartó végein a (15) villákká van kiképezve, melyek a (9 10) oszlopokat biztos vezettetés czéljából közbefogják. A (4) lánczok egyikének feszültsége a, lánczon megerősített (18) csavarnak reczé zett (17) csavaranyája segélyével szabályozható. A (7) tartó a (18) csavar által átjárt (19) kengyel segélyével van a (17) csavaranyára függesztve. A (8) széntartó a (22) horgokkal ellátott (21) rudak segélyével van a (4) lánczokra függesztve, mely rudak az iirös (9 10) oszlopok belsejében eltolhatók, mely ezélból ezek a (8) széntartó végeinek átbocsátására és egyszersmind vezetésére szolgáló (23) hosszhornyokkal vannak ellátva. A (8) tartón szintén egy zeg-zugos (24) rézcsík van megerősítve, melynek másikvége a (25) tartóhoz van kötve, mely a (9 10) oszlopok alsó végeit egymástól állandó távolságban tartja. Az áram tehát a (8) széntartótól a lámpa állványába megy. A szénpálezákat tartó foglalatok (28) hüvelyekből állanak, melyek mindegyikében egy-egy szénpálcza van egy csavar segélyével rögzítve. A hüvely fenékébe a (30) peczek van bec-avarolva. mely egy golyóban végződik. Ez utóbbi a megfelelően kivájt. egymásba csavarolt két (31. 32) részbe van ágyazva, melyek közül a (32) rész a (7), í 11. (8) széntartón van megerősítve. Ez által a pozitív és negatív szénpálezák pontosan. központosán beállíthatók és azoknak a hüvelyekben való megerősítése is, ezeknek mozgathatóságánál fogva könnyebben foganatosítható. Ezen kiviil könnyű a szénpárokat lehetőleg közel állítani egymáshoz, mivel mindegyik hüvely csak igen csekély helyet foglal el. A vezetékből jövő áram a (B) födélnek (N) kapcsán lép be és innen az (S) lemeznek elszigetelt (NI) kapcsán a (tl) tekercselésbe áramlik Az áramnak egy része (33)-nál elágazva a (t2) tekercsen, a (34) vezetéken és (n2)-őn keresztül az (N2) kapocshoz áramlik; az áramnak másik része a (v2) kefén át a fegyverzetbe és ebből a (vl) kefén és az (n3) sodronyon (2. ábra) keresztül az (N3) kapocshoz megy, mely egy külön sodrony által a vezetéknek az (R) ellenálláson túl lévő (N5) pontjával van összekötve (7. ábra). A főáram a(tl) tekercselésen átáramolva, az (N4) kapocshoz megy, mely az (S) lemeztől szintén el van szigetelve és a (12) rézcsíkkal van összekötve, mely az áramot a pozitív szénpálczálioz vezeti. Az áram a negatív szénpálezába megy át és innen a (24) rézcsík által az állványba: innen pedig az (n2) és egy sodronyon keresztül az (N2) kapocshoz és ekként tehát vissza a vezetékbe vezettetik (5. ábra). A szerkezet működése a következő: