13432. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék

szárítókamráknál előnyösebben alkalmazható a jelen találmány tárgyát képező berendezés. Ha elkülönített forrásból vezetjük a túlhevített vízgőzt a szárítandó tárgyak között keresztül, ez a gyors szárításnál sohasem telíti magát teljesen a szárítandó anyagokból előálló gőzzel, hanem magával ragadja egy részét azon hőnek is, mely még a szárításra fölhasználható lett volna. Ugyanazon gőznek ismételt fölhasználása mellett — mint az a jelen találmánynál czélozva van ezen hőveszteség csaknem teljesen elesik. Ez új berendezés tehát lényeges jellemvonását abban találja, hogy a szárításhoz nem használunk gőzt, hanem a szárító kamarában tiszta vízgőzt termelünk, mely külön álló kamarában további szárítási czélokra vagy mint elő-, vagy mint utószárító, vagy a tüzelőgáz előmelegítésére, vagy más, a szárítókészülékkel közvetetlen összefüggésben nem álló technikai czélokra használható föl. A mellékelt rajzlapon egy ily szárító berendezés beosztása van föltűntetve. Megjegyzendő azonban, hogy ez ábra azon számtalan sokféleképen váriálható alakok közíil csak mint fölvilágosító példa van véve, a melyeknél a szárítandó tárgyakban lévő nedvesség elpárologtatása levegő kizárása mellet túlhevített vízgőz által történik és a kivonuló tiszta gőz lecsapódása egy elkülönített sűrítőben következik be. A nevezett ábra oly berendezést mutat melyben két dob van alkalmazva. Az (a) szárítókamarában, mely a hozzá csatlakozó (e 1 i k) térségekkel együtt a légköri levegőtől teljesen el van zárva, a szárítandó anyagokban lévő víznek tiszta vízgőzzé való átalakítást idézzük elő az által, hogy a (p) kürtővel összeköttetésben lévő (n) tűzhelyből áramló fűtőgázok ezen kamarákat magukban foglaló (s) falak között keresztül áramlanak. Hogy élénkebb elpárolgást idézzünk elő, az (a) dobból és az (e) kamarából a vízgőzt egy (h) exhausztorral kiszívatjuk és (1) csövön keresztül annak legnagyobb részét az (i) fűtőcsövekbe nyomatjuk, a hol a gőz túlhevíttetik, a (k) csövön keresztül ismét az (a) dobba jut, s érintkezésbe jön a szárítandó anyagok nedves fölületével. A gőz az (i) túlhevítőben fölvett szabad melegét a víz párolására ismét kiadja, s jóformán telítve jut (e) felé. Hogy az (a) dob fémből való köpenyének túlságos fölmelegedése meg legyen akadályozva, az (11) tűzhelyből kikerülő fűtőgázok olyan vezetést nyernek, hogy első sorban az (i) gőztúlhevítővel érintkeznek, s csak azután jutnak a tulaj donképeni szárító kamrához. Ezen vezetéssel egyszersmind a fűtőgázokban lévő hőmennyiség is a legczélszerübben használódik föl. Az (m) csövön keresztül csak annyi tiszta gőz vezettetik a másik szárító dobnak (sl) fűtőregiszterébe, a mennyi új vízgőz az (a) dobban keletkezik. Mivel az (sl) fűtőregisztert friss külső levegő veszi körül, abban a gőz legnagyobb részben lecsapódik; a mi azonban belőle le nem csapódnék, az a (t) kibocsátó csövön elillan, míg a lecsapódott víz a (v) csövön kifolyik. A szárítandó anyagnak az (a) dobba való behelyezése, illetve kivétele a (d) retesz, a (b) garat és a (c) lapátoló csiga, illetőteg az (f) retesz, a (g) garat és a (z) lapátoló csiga alkalmazása által a levegő teljes kizárása mellett történik. Ugyanezen czélból maga a forgatható (a) dob a hozzá csatlakozó szilárdan álló alkatrészekhez tömítve van illesztve. Az (r) dob az ábrában úgy van elhelyezve, hogy a megszárított anyag, míg a (q) tölcséren keresztül abba bele hull, az (u) exliauBztor által előidézett meleg légáramlattal másodszárítást nyer. Megjegyzendő, hogy ha olyan szárítandó anyagokról van szó, a melyek nagyobb hőfokot hátrány nélkül elviselhetnek, az (i) gőztúlhevítő elmaradhat és a gőz túlhevítése ugyanazon fémköpeny által eszközöltetik, a mellyel a szárítandó anyag közvetetlenül érintkezik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tetszés szerinti anyagoknak túlhevített gőz által, a légköri levegő kizárása mel-