13416. lajstromszámú szabadalom • Regenerativ gázlángzó

vagy más anyagok a lángzóhoz való jutásának meggátolásán kívül, azért is alkalmazzuk, liogy az egyrészt az i légbevezetőcsövet központos helyzetében biztosítsa, másrészt hogy a fölszálló égéstermékek, a mennyiben azok a nyilak irányában az oldatnyílásokon távoznak el —, friss levegőnek az i csőbe való jutását ne gátolják. Ezen elrendezés mellett a láng a küllevegőtől teljesen el van zárva, úgy hogy annak áramlatai a lángot közvetlen nem befolyásolják. A lángzó működési módja következő : A g gázbevezető csövön át f térbe jutó gáz k csővezetékből vékony sugarakban ömlik ki, mely sugarak bizonyos magasságban összefolyva, az Argand-lángzók módjára egy folytonos gázövet adnak. A függélyesen fölszálló gázsugarak maguk után szívják az e térben foglalt levegőt, mely az l nyílásokon kiömölve, a gázsugarakat köriilvesszi, s a gázzal bensőleg elegyedik. Az a külső burok a gázelegy meggyújtása által keletkeztetett lángra nézve lángterelő gyanánt viselkedik, s azt függélyes irányától eltérítve, a lámpahenger B főleg ennek n horpadása segélyével kényszeríti a saját alakjának fölvételére, úgy hogy a láng teljes nagyságában a b fémburkot egészen körülveszi és egy majdnem teljes gömböt formál. A lángnak alsó részét, melyben izzó szénrészecskék még nem váltak ki, s ennélfogva nem világit, az m lámpahenger-tartóval födjük el. A lángnak melege elsőbben is a vékony a fémburoknak adatik át. mely gyors hővezetés czéljából vörösrézből készül, s hogy a burok a ráboruló láng behatása ellen megvédessék, vékony nikkelréteggel van bevonva. A meleg ezen fémburok révén az e térben lévő levegővel közöltetik, mely tehát a nagy gömbfölületen erősen előmelegítve jut a gázhoz. A levegő azonban már az i csőben is előmelegíttetik a lámpahengerben fölszálló égéstermékek által, úgy hogy a két momentum folytán a láng melegének fölhasználása az égési hőmérséklet emelése czéljából a legintenzívebb módon jut érvényre. Ép ily módon nielegíttetik elő a b és c vörösrézből készült fémburkok segélyével a gáz is. mely a g csőből az /' térbe ömölve, a meleget nagy fölületen, s így gyorsan fölveszi. Sugárzás és vezetés folytán még a g gázbevezető-cső is fölmelegszik, s így a gáz már itt lesz előmelegítve. A meleg visszatartása czéljából a fémtest és az m lámpahengertartó által bezárt o teret aszbesztfoszlánnyal vagy más rossz hővezető, el nem égő testtel töltjük ki. A fönn leírt módon tehát az égő gáz által fejlesztett meleg legnagyobb részét a gáz és levegő előmelegítésére használjuk föl és pedig a legintenzívebb módon, a mennyiben a fémtestre boruló láng melegét a nagy éa jó vezetőfölület folytán gyorsan átadja az a buroknak, melytől aztán a meleget a levegő és gáz, a mennyiben a gömbfölület legkisebb tér mellett a legnagyobb fülületet nyújtja számukra, tökéletesen átveszik. A levegő és gáz előmelegítve lévén, a magukkal hozott melegmennyiség hozzájárul a láng égési hőmérsékletének emeléséhez, úgy hogy a lángban kiváló szénrészecskék egész fehér izzásra hevíttetnek, s az eddigi vörös fény helyett fehér fényt lövelnek ki. Az « és f terek, valamint az l légkiömlési nyílások és k gázvezető-csövecskék alkalmas viszonylagos megválasztása esetén a gázt a közel theoretikus mennyiségű levegővel égethetjük el, s így sok fölösleges levegőt nem kell hiába fölmelegítenünk. A kellő mennyiségű levegőnek a gázhoz való jutását az i cső által is szabályozhatjuk, a mennyiben a benne foglalt, aránylag hidegebb és így súlyosabb légoszlop esésében az e térben lévő levegőt l nyílásokon kiszorítja ; a gázhoz juttatott levegő mennyisége tehát az i cső keresztmetszetétől függ. Fönn elmondottak világító gázlángra vonatkoznak ; a lángzó ez esetben a levegőmenynyiséget szabályozó fönti tényezőknek az elérendő czél szempontjából való figyelembe vételével a 2. ábrában föltűntetett alakkal bír. A k csövecskék itt egészen az a burok külső fölületéig érnek, a légkivezető l nyílások hengeresek, úgy hogy mind a gáz, mind a levegő függélyes irányban fólszállva,