13284. lajstromszámú szabadalom • Vízmérő
A leírt szerkezet működése a következő: Hu a tápvíz (' vezetékén víz nem folyik át, X szelep s ennek folytán H szelep is zárvák, úgy hogy L mérőedénybe víz nem jut. A mint azonban C vezetéken át víz folyik. N szelep megnyílik, és pedig mivel állandó megterheléssel bír, az átfolyó víz mennyiségéhez képest kisebb-nagyobb mértékben emelkedik föl, magának a szelep-keresztmetszeten átfolyó víznek sebessége e közben természetesen nem változik N szelep nek emelkedése a J és Q emeltyűkarok hossza által megadott redukáló viszonyban H szelepre vitetik át, úgy hogy ez kicsinyített mértékben többé-kevésbbé megnyílik, a szerint, a mint X szelep emelkedése a tápvíz sebessége szerint nagyobb vagy kisebb // szelep kinyílásakor G vezetékből 7 csőbe víz folyik át, melynek sebessége a sze'.eptest alatti térben állandó, s melynek mennyisége a segédszelep emelkedése szerint nagyobb vagy kisebb. T csőből a víz L mérőedénybe folyik, melyben annak mennyisége közvetlenül leolvadható, s az elhasznált kazántápvíz megállapítására fölhasználható. E czélra nem szükséges egyebet tenni, mint a mérésre szolgáló víz mennyiségét egy bizonyos, egyszersmindenkorra megállapítandó számmal szorozni. E szám az X szelepen átfolyó víznek állandó sebességéből X szelepnek és a H segédszelepnek keresztmetszetéből, J és Q emeltyűk áttételi viszonyából és a víznek H szelep szelepteste alatti sebességéből adódik ki. A helyett, hogy az E tartány táplálására való vizet abba a B szekrénynek az X szele]) fölötti részéből vezetnők be, e vizet egy pontozva rajzolt D8 cső segélyével az N szelep alatti részből is szállíthatjuk. Alkalmazható továbbá egy külön Y tartány is, melyből a víz IP csövön át E tartányba folyik. IP cső és Y tartány a 2. ábrán polírozva vannak föltüntetve. Az L mérőedény helyett a fölhasznált víz mérésére Bok esetben egy a 3. és 4. ábrákban föltüntetett szerkezet alkalmazása előnyösebb; ez egy számlálóművel összekapcsolt billenő szerkezet, melynek biilenéseit a számlálószerkezet följegyzi. A 3 ábra e szerkezetet függélyes metszetben, a 4. ábra levett födéllel, részben fölülnézetben, részben pedig vízszintes metszetben mutatja. Az A1 billenő edény a B1 villaszerű emeltyű végei közé a << L csapokkal forgathatóan van foglalva. BL emeltyű viszont I)1 csaltok körül foroghat, s EL ellensúly által ellensúlyoztatik, mely súly a B1 emeltyűt normális állásában megtartja. Maga az A1 billenő edény egy kisebb E1 ellensúllyal van ellátva, mely azt a B1 emeltyűhez képest normális állásában biztosítja. Végül még egy harmadik, hengeres G1 ellensúly is alkalmaztatik, mely a Bl emeltyű II1 toldatain nyugszik s a J1 oldalsó vezetékekben ferdén fölülről lefelé, illetőleg fordítva eltolható. Az imént leírt billenő szerkezet működésének, továbbá a víz bevezetésének és a számlálóműnek leírása a következő. A T csőből (2. ábra) kifolyó víz az M1 födélre szerelt kis /\'L gyűjtőkádba folyik, melyből A1 billenő edénybe jut, hogy ha ez a rajzban föltüntetett normális állásban van. vagyis ha az X1 peczek az O1 szelepet magasra fölemeli. A víz a billenő edény legmélyebb állását foglalja el. minek következtében az edény sajátszerű alakja folytán, a súlypont a 3. ábrát tekintve, erősen jobbra fog esni. Ez okból az billenő edény nem a csapokkörül fog megbillenni, hanem a Bl emeltyűvilla végével együtt, ennek I)1 forgáspontja körül lefelé fog lengeni. E lengő mozgás meg fog szűnni, mihelyt a hengeres Gx súly a JL vezetékek alsó részére fölfekszik, s ez által a megterhelés csökkentését eredményezi. Egyidejűleg az N1 peczek is anynyira sülyed, hogy az O1 szelepet elzárhatja. A vízbeömlés mindazonáltal teljesen meg nem szűnik, minthogy a szeleptányérban egy kis P1 hasíték van, melyen át a víz a szeleporsó mentén igen lassan lefolyhatik. Az A1 edény súlypontja időközben mindinkább balfelé tolódik el, s az edénynek a Cl csapok körül való megbillenését
