13249. lajstromszámú szabadalom • Láncznélküli kerékpár rugalmas hajtására szolgáló szerkezet

.">I<'&jelent I 808. évi deczember lió 30-án. MAGY. ÉÍÉ& KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 13249. szám. XX/o. OSZTÁLY. Láncznélküli kerékpár rugalmas hajtására szolgáló szerkezet. BASMUSSEN GYULA SÁNDOR MIKLÓS FEGYVERGYÁRI IGAZGATÓ ÉS RASMUSSEN KÁROLY BENTON MART SZERELŐ KOPENHÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 márczius hó 9-ike. A közönséges kerékpár-láncz tudvalevő­leg rugalmas összekötő kapcsot képez a forgattyú tengelye és a kerékpár hátsó kereke között. Minthegy ezen összekötő ka­pocs a megfelelő tengely végén van alkal­mazva, a kerékpár-váz hátsó része a láncz hirtelen terhelésénél a forgattyú csapágy felé hajlik és a hátsó rész göröngyös úton vagy a kerékpár indulása vagy megállítá­sakor folyton rezeg. A láncznélküli kerékpárnak lényeges hát­ránya — előnyei mellett—az. hogy a fönt­említett rugalmas közbeeső tagok hiányza­nak. Ennek következtében hajtása nehéz lebz, a kerékpározó minden egyes része a hajtásnál erős rázkódtatásnak van kitéve. E találmány czélja a láncznélküli kerék­pár meglevő hibáinak elkerülése az által, hogy egy gummitömb vagy egy, az egyik végével a lánczkerékhez, másik végével a hátsó tengelyhez kapcsolt lemez vagy csá­ván ugó, vagy egy, a hajtókeréken lévő rúg< által képezett rugalmas közbeeső ta­got alkalmazunk. A rajzban különböző kiviteli módozatok vannak föltűntetve. 1. ábra a hajtókerék egy része a rugal­mas közbeeső taggal együtt. 2. ábra az 1-ső ábra A lí vonala szerint vett metszet. ábra más kiviteli módozat és 4. és 5. ábra a harmadik kiviteli módozat oldal- és elölnézete. Az első kiviteli módozatnál (1. és 2. ábra) az a hajtókerék a tengelyén forgatható, minthogy a hajtókerék edzett aczélból ké­szült b csőre van megerősítve, mely a czél­nak megfelelően a c tengelyre lazán van fölhúzva. Az elfordulást a c tengelyre al­kalmazott cl emelő határolja, mely emelő a kerék a1 kimetszésébe kapaszkodik. Ezen emelőt e villás rúgó tartja meg nyugalmi helyzetében az által, hogy a rúgó egy szé­lesebb fejjel ellátott e' csap segélyével a luijtókerékhez van kötve. Ha a pedált lenyomjuk, a c1 emelő hosz­szabb karja, az e villás rúgó egyik karjára nyomást gyakorol és azt megfeszíti, míg a r.1 emelő rövidebb karja az e villásrúgó má­sik karját feszíti. A rúgó feszültsége addig nagyobbodik, míg a mechanizmus mozga­tására a kellő nyomást el nem értük. Egyen­letes úton a feszültség állandó, míg pld. dombos utakon midőn az ellentállás kiseb­bedik, vagy nagyobbodik — váltakozó lesz. A kar kettős hatása folvtán az ellenállás

Next

/
Oldalképek
Tartalom