13215. lajstromszámú szabadalom • Jégszekrény

gésót idézi elő. A jégtartónak fölső részén cl

nyílások vannak elrendezve (1. ábra) és a levegő jobb keringésének elérése czéljából a szekrény két a oldalfala fölül födélalakúlag ferdére van készítve miáltal a fölszálló melegebb levegő G jégtartónak c1 nyílásaihoz vezettetik, ellenben a hideg levegő a jégtartóban leszáll és ha ./ födél nincs elzárva, a C1

tölcséralakú nyúlványnak alsó nyílásán a szekrénybe jut. így tehát a föltűntetett nyíl irányában folytonosan önműködő levegőkeringés áll elő, amely azonban az ajtó nyitása alkalmával, tehát J födél elzárásakor azonnal megszűnik, úgy tehát, hogy a hideg levegő a tölcsérben fölhalmozva marad mindaddig, míg az ajtó ismét bezáratik. A O tölcséralakú nyúlvány alatt D víztartány van elrendezve, a mely Z)1

választófala által két részre van osztva és a melyből a jégvíz E syphon csövön vezettetik a szabadba. Az E cső kívülről ferdén fekvő e elzáró födéllel bír, a melyet a lefolyó víz önműködőlég kinyit, a hol azonban D1

közfal megakadályozza, hogy a külső levegő a jégszekrénybe beárainolhassék. Hogy az ajtók zárásakor, miáltal ugyanis a jégszekrényben lévő levegőnek összenyomása idéztetik elő, a meleg levegő kiáramolhassék, ellenben a hideg levegő a szekrényben maradjon, a következő berendezésről van gondoskodva: A B fövél egy nyílással bír, a melybe b1 csődarab van illesztve, melynek nyílása k gummigolyóval van elzárva. Ez utóbbi kis nyílásokkal bíró sapkával van befödve, a mely a k golyó emelkedését határolja, ellenben a k szelep nyitásakor a levegőnek a szekrényből való kiáramlását megengedi. Ha T ajtók bezáratnak, a levegő a jégszekrényben összenyomatik és a fölül fekvő melegebb levegő kiszoríttatik a k golyó (1. ábra) pillanatnyi emelkedése alatt. Az ajtók továbbá úgy vannak elrendezve, hogy ezek nem érnek le teljesen a belső térnek fenekéig, hanem az ajtó alsó széléitől a fenékig elég nagy w távolság van. az ajtó kinyitása alkalmával tehát a legmélyebb helyen fekvő leghidegebb levegő a jégszekrényben marad (3. ábra). A T ajtók W súlyokkal vannak összekötve, a melyek az ajtók záró reteszének nyitásakor az előbbit önműködőlég kinyitják és ez által egyidejűleg a ./ födelet is önműködőlég bezárják. Ezen súlyoknak czélja, hogy ezek által a T ajtók nemcsak hogy megtámasztva, tehát félig zárva nem lehetnek, hanem ha nem szükséges, hogy teljesen nyitva legyenek, mindig teljesen be vannak zárva, mi által magától érthető, hogy a hűtőanyagban meglehetős nagy megtakarítás éretik el. Jelen elrendezésnél nagy jégmegtakarítás mellett a jégszekrényben oly kitűnő levegőkeringés idéztetik elő, hogy a hűtendő ételekre tényleg semmi víz sem csapódik le, hanem az teljesen száraz marad és sokkal hosszabb időre konzerválható. Kisebb jégszekrényeknél a jégtartó természetesen oldalt is elrendezhető, míg nagyobb méretiieknél előnyösebb több jégtartónak elrendezése. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Jégszekrény folytonos levegőkeringéssel. összeköttetésben az ajtó nyílása alkalmával önműködő jégtartó elzáróval, jellemezve az által, hogy a zárt C jégtartó alúl / födéllel elzárható tölcséralakú C1 nyúlvánnyal bír, (1. és 3. ábra), míg fölül bizonyos számú c1

nyílásokkal van ellátva és a szekrény n oldalfalai ezen nyílások felé ferdén mennek oly módon, hogy a jég által előállított hideg levegő a 0 jégtartóban alászáll és kinyitott J födélnél C tölcsér szájánál alúl a hűtőtérbe jut, míg a melegebb levegő fölszáll és c1

nyílásokon keresztül a jégtartóba lép és T ajtónak W súly segítségével történő nyitásakor a J födél s zsinór, M szögemeltyű és n rúd segélyével önműködőlég bezáródik, mi által a légkeringés megszűnik, úgy hogy a nyitás alatt a jég-tartóból hideg levegő nem áramolhatik ki, az ajtó zárásakor azonban a J födél ismét önműködőlég kinyilik és ismét erős levegőáramlás áll elő. 2. A szükségtelen jégvíznek önműködő kivezetésére szolgáló berendezés, a külső