13205. lajstromszámú szabadalom • Pénz bedobásával működtethető ruhahorog
illetőleg ha a Bl biztosítót föl akarjuk emelni, először a c emelőt kell visszanyomni, a mi a D szurókulcs segélyével történik, mely kulcsot a tok megfelelő nyílásába betoljuk, ekkor az e emelő el bütyke szabaddá válik, minek következtében a C tolókát a b rúgó lefelé nyomja és a tolóka a Bl biztosítót a 2. ábrán pontozva jelzett helyzetbe emeli, úgy hogy a horog nyitva van. Hogy a szurókulesot akkor, mikor a horog nyitva van, fogva tarthassuk, az utóbbinak egy d1 hornya van, melybe a C tolóka egy g toldata fogódzik, ha a tolókát lefelé mozgatjuk. Ez a toldat, mint az a 1. ábrán látható, akkor, mikor a horog nyitva van, a szurókulesot a tokban fogva tartja és a kulcs csak akkor vehető ki. mikor a horog el van zárva, mely esetben a tolóka a ;5. ábrán látható helyzetet foglalja el. Hogy a horgot csak pénz bedobásával lehessen elzárni, az A tokban alkalmazott I' közfalon forgathatóan és exezentrikusan egy /•; csatorna van fölfüggesztve, melynek egy kiálló i peczke van. mely az K csatorna normális helyzeténél és ha a horog nyitva van, a legmélyebb helyzetben lévő C tolóka l> üregébe foglal helyet és így a tolóka fölfelé mozgását és a horog záródását meggátolja. Hogy a horog zárható legyen, az E csatorna peczkét a C tolókából ki kell kapcsolni. mely czélból a csatornát hátra felé kell forgatni. Ezt a hátrafelé való forgatást az / nyíláson az A tokba dobott M pénzdarab idézi elő mely az E csatorna két fala között esik lefelé és elül a tolóka egy kiugró m vezetékére, hátul pedig az E csatorna alkalmas hátsó falára támaszkodik, úgy hogy a csatornát hátra tolja és az a 4. ábrán eredményes vonallal jelzett helyzetbe jut és ebben a helyzetben addig marad, míg a B1 biztosító újból le nem nyomatik, tehát a horog nem záródik. Az i peczek ekkor a k üregből kilép, úgy hogy a C tolóka fölfelé mozoghat és a horog a B1 biztosító lefelé mozgása következtében elzáródhat. Ez alatt az m vezeték fölfelé mozog. tehát a pénzdarab támasztékát elveszti és az A toknak alsó, pénztartály gyanánt szereplő részébe esik. Az utóbbi a1 fenekét oly czélból, hogy a pénzdarabokat kivegyük, lefelé lehet fordítani, a fenék fölfelé mozgatása által pedig a tartályt újból el lehet zárni. Ha a horog el van zárva, a C tolóka g toldata, mint az a 3. ábrán látható, a szurókulesot is szabadon bocsájtotta és a kulcsot kivétele után az illető kézhez veheti. A kulcs kidobását a 3 üregek 2 vezetékein alkalmazott l peczek gátolja meg. A záróhorog és az ehhez tartozó kulcs azonos számot visel, úgy hogy elcserélés lehetetlen és a ruha könnyebben található meg. A bot vagy ernyő elhelyezésére egy G1 bádogbetéttel ellátott G csíptetőpofa szolgál. mely az A tok a- toldataiban (melyek között egy y gummibetét fekszik) forgathatóan van elhelyezve. Eme szorítópofák hátsó vége a tokba nyúlik és az azt a. megfelelő helyzetben rögzítő G1 leinezrúgóra támaszkodik, míg a ü tolóka fölfelé való mozgásánál a tolóka ékalakú C1 végére fekszik, úgy hogy a szorítópofa ki nem nyílhat és a botot vagy ernyőt akkor, ha a horgot zárjuk, a G1 lemezrúgó és a gummibetét fogva tartja. Ha a horog nyitva van, a szorítópofa belső vége a C tolóka keskeny C* részével áll szemben (4. ábra) úgy hogy a szorítópofák nyithatók, hogy a botot vagy ernyőt szabaddá tehessük. Hogy a zárások, illetve a bedobott pénzdarabok számát jelezhessük, a tok alsó részében egy tetszőleges számláló mű lehet elhelyezve, melynek II főkorongja a 2. és 3. ábrán látható. Ez a korong 1—10 számmal jelzett szektorokra van osztva, mindegyik szektornak egy kiálló u peczke van, melyre a tolóka kivágott végének befelé fordult o toldata hat, ha a C tolóka lefelé mozog, ezenközben a C tolókán megerősített p bütyök az o rúgót a H korong kerületén lévő bevágásokból kikapcsolja és a kerék forgását lehetővé teszi. A H korong minden teljes fordulatát könnyen át lehet vinni egy számláló műre.. Hogy azon-
