13106. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés másodrendű vezetőknek és azok vezetőképességéhez szükséges hőmérsékre való fölhevítésére elektromos áram segélyével

vagy más efféle művelet útján fonalakká, pálczákká, csövekké vagy bármely más kívánt alakú testekké formáljuk és azután kiizzítjuk. A hőálló, nem vezető és vezető anyagoknak elegyviszonya függ az alkalmazott anyagok természetétől és minőségétől. Minthogy pl. az említett fémek bármelyikéből sokkal kevesebbet szabad valamely adott ellenállású másodrendű vezetőhöz adagolnunk, mint a szénből: úgyszintén, minthogy az egyes fémek vezetőképessége is kiilömböző és másrészt ugyanazon fémnek vezető képessége is annak folytonosságától, tehát structurájától és tisztaságától függ, végül pedig, mivel az egyes másodrendű vezetők ellenállása is más-más, még pedig úgy hideg állapotban, mint azon hőmérsékletnél, melyre — jó vezetőkkel elegyítve — az áramnak keresztül jártakor felhevíttetik, igen természetes. hogy bizonyos felhasználandó anyagoknak elegyviszonyát bizonyos ellenállás elérése czéljából esetről-esetre empirikus úton kell meghatároznunk, ill. az elegyviszonyt addig kell módosítanunk, míg a kivánt fajlagos ellenállást elértük. A keverési arány elméletileg igen könynyen volna meghatározható, ha a jó vezető gyanánt használt szénnek vagy fémnek és az alkalmazott elektrolytnek fajlagos ellenállását. valamint az elegy elérendő ellenállását ismeretes adatoknak vesszük és ezen anyagokat teljesen finom por alakjában, elméletileg egyenletes elosztásban és elegyítésben tételezzük föl. Ámde a kísérletek azt mutatták, hogy éppenséggel lehetetlen az ezen bizonyos anyagokra elméletileg kiszámított ellenállási értéket gyakorlatilag elérni. A találmány tárgyának gyakorlati foganatosításánál azonban nem nehéz a czélszerű határokon belül maradni, a mennyiben oly i keverési arányt kell megállapítani, melynél a czél. ugyanis, hogy a fűtő testen átmenő árammennyiség lehetőleg csekély legyen és ennek lehetőleg nagy része hővé átalakíttassák, tökéletesebben elérhető. Kii lömben is a fűtő testnek a jelen ta-V>«LLAÁ HÉSZVÉNY TÁRSASÁG N RJMDÁJA PUDAPKSTT.N lálmány szerint megkívánt ellenállása oly nagy (szénnel szemben krlbl. mint 1000: I és fémekkel szemben 1,000.000 :1), hogy a jelen találmány czél ja az elegy viszony ok csekélyebb ingadozásai daczára is könnyen elérhető, a mennyiben a megkívánt nagy ellenállásnak ezáltal okozott csekélyébbméfvű változásai sem műszaki tekintetben, sem a gazdaságosság szempontjából észrevehető eltéréseket nem eredményeznek. Ha egy izzótestet, mely egy másodrendű vezetővel körülvett, leirt fűtő testből áll. gyakorlati áramt'eszültségnek vetünk alá, akkor kezdetben csak a fűtő testen, annak nagy ellenállásához képest csekély áram megy keresztül, mely meleggé változtatik át és a külső elektrolytet fölhevíti. Ez által az utóbbi vezetővé lészés annyi áramot bocsát keresztül, hogy izzóvá és tenysugárzóvá lesz. A fűtő test ugyan az elektrolytnek fölhevíttetése után is vezet áramot, ez azonban nem igen okoz jelentékeny energiaveszteséget, minthogy ezen árammennyiség ahhoz képest, melyet az izzó elektrolyt fogyaszt, igen csekély. A fűtő magból és világító köpenyből képezett izzó testet legelőnyösebben, úgy mint az eddig szokásos villamos izzó testeket légüres vagy indifferens gázokkal töltött térben használjuk. iSzAliADALMl IGÉNY. Másodrendű vezetőből álló villamos izzólámpáknál a másodrendű vezetőknek az azok vezető képességéhez szükséges hőmérsékletre árammeleggel való felhevítésére. egy villamos fűtő testnek az eletrolyton belül való elrendezése, mely fűtő test tűzálló, nehezen vezető anyagoknak oly csekély mennyiségű szénnel vagy nehezen olvasztható fémekkel való elegyéből áll. hogy az gyakorlati áramfeszültségnek alávetve, az izzó elektrolytburok által fogyasztott árammennyiséghez képest csak igen gyenge áramot képes átbocsátani és ennélfogva a világító burok vezető képességének létesítése után is azzal együtt bekapcsolva marad.