13022. lajstromszámú szabadalom • Újítások vízcsöves kazánokon
— 2 — az I . ábrán látható nyíl irányába veszik útjokat. Az eltávozó tűzgázakban levő hő még egy előmelegítő vagy gőzszárító által kihasználható, a gőzterek az A és A1 gyűjtőkben I csővel vannak összekötve. A J csövek (1. ábra) a G szekrények belső végeinél a K szelepekkel vagy csapokkal vannak ellátva, melyek együttesen az L rúddal vannak összekötve, úgy hogy az összes szelepek vagy csapok egyszerre nyithatók és zárhatók. Mindezen csapok egy közös M csőbe torkolnak (1. és 2. ábra), melybe egy kettős tápszelep van beiktatva, mely úgy van berendezve, hogy a táplálástól függetlenül kifúvható. Az 1. ábrán N a tüzelőajtó, 0 a G szekrények 1< szelepek tisztítónyílásához vezető ajtó; P a C szekrények tisztítónyílásaihoz vezető ajtó. A Q az F cső tisztítására szolgáló füstszekrényajtó. V a közlekedő cső, mely szükség esetén az A A1 gőzgyűjtőkben levő víz bevezetésére használható ; ezen V cső vagy csak egyik, vagy mindkét oldalon alkalmazható. A 3. ábra a kazán elrendezését befalazás nélkül nézetben mutatja. A és A1 a gőzgyűjtők. C C a kerek, vagy négyszögletű szekrények, melyek a tüzelőtér közepe fölött érintkeznek. D csövek kötik össze a C szekrényeket az A gőztérrel, F a függőleges csőcsoport; G az alsó gyüjtőcsövek vagy szekrények ; iü-nél vannak a tisztítónyílások, S a tüzelőtér. A 4. ábra egy elrendezést mutat egy A gőztérrel és két csőrendszerrel, a négyszögletű vagy kerek B szekrények egymás mellett állanak a gőzgyűjtő felé menő párhuzamos ferde síkban. Ezen szekrények egyik végüknél C csővel vannak összekötve, mely a víztért /4-val összeköti. A B szekrényekbe rézsútosan lefutó F csövek vannak beeresztve, melyek alúl a négyszögletes vagy kerek G szekrényekbe torkollanak, melyeknek belső oldalai összeérnek és a B szekrényekhez párhuzamosan futnak. A G fölső és G alsó részén szintén tisztítónyílások vannak, mint ezek az 1. ábrán láthatók. Az E E-nél van a tüzelőtér. A fűtési gázok kívülről S-nél az F és G csőrendszer között mennek végig és a gőzgyűjtő víztere alatt a T térbe, azután a homlok- vagy hátsó oldalon levő kéménybe. Ezen kazánok kettős (' csővégekkel is készíthetők, vagy két kazán úgy állítható egymás mögé, vagy a két csőrendszer közé tűzálló fal s mindkettő számára egy-egy elkülönített tüzelőajtó alkalmazható. Természetes, hogy nem csak egyenes, hanem hajlított ferde irányú csövek is alkalmazhatók, melyek fönt és lent a szekrényekbe tömítve eresztetnek s melyek szintén tisztító nyílásokkal láthatók el; az ily hajlított csövek is csoportokat képeznek, melyek egymás mellett állanak és a gőzgyűjtőnek vagy egyik vagy mindkét oldalán össze vannak kötve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javított vízcsöves kazán, jellemezve az F csövek elrendezése által, melyek a vízszintes irányból bizonyos szög alatt elhajolnak s fönt és lent a négyszögletes vagy kerek C G csövekbe vagy szekrényekbe tömítve beeresztetnek. úgy, hogy ezen négyszögletes vagy kerek C illetve G csövek vagy szekrények a hozzájuk tartozó függőleges F csövekkel egy-egy külön csoportot képeznek, melyek mindegyike a 1) cső által külön-külön az A illetve A1 víz- illetve gőzterével van összekötve, melynek vagy csak egyik vagy mindkét oldalán vannak ezen csőcsoportok elhelyezve. 2. Az 1. igénypontban védett vízcsöves kazán, jellemezve az által, hogy az egyes csőcsoportok a négyszögletes vagy kerek B, illetve C csövekbe vagy szekrényekbe vannak eresztve, melyek a gőzgyűjtőnek vagy csak egyik vagy mindkét oldalán párhuzamosan vannak egymás mellet elhelyezve és a gőzgyüjtő vízterébe vezető C csővel összekötve. (4. ábra.) 3. Az 1. és 2. pontban védett vízcsöves gőzkazán, jellemezve az által, hogy az
