13011. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés forgató áramrendszer munkájának mérésére
egyenlettel kombináljuk és ekkor a következőt kapjuk: 7. A = (J1 v1 — Ja ws ) i1 4- (J2 w2 —Js w8 )i2 vagy ha wHv^v3 : 8. A =[(JJ —J«)il + (J»— J»)i»)]wl . A 6. ábra oly elrendezést mutat, melynél a munkát ez utóbbi képlet szerint mérhetjük. 7. egyenletből a J1 -j- J2 -f J« = 0 egyenlet szerint a J3 -at kiküszöbölhetjük és akkor a következő egyenletet kapjuk: 9. A — [J!(wl + w8 ) -f- J2 w8 ] i1 -f [J2 (w2 -j— \vs ) —)—J1 ws ] i2 ; vagy ha az ellenállások egymással egyenlők. akkor: 10. A = [2Jl •+• J»)il + (2J» +J^w1 , mely egyenletben már csak a négy J1 J2 i1 ia áram fordul elő. A 3. ábra ennek megfelelő mérési elrendezést láttat. Ezen ábrában az A B C I) tekercsek oly erős áramú tekercsek, melyek bizonyos erősségű teret létesítenek ; az ezen tekercsek között töltűntetett tekercsek egy közös tengely átal mereven vannak egymással összekötve és a műszernek mozgatható részét képezik. Hogy a képletnek megfeleljünk, az A tekercset kétszer annyi tekeriilette'l kell ellátnunk, mint a B tekercset és D-t kétszer annyival, mint a C tekercset. Az A és B tekercsek oly teret létesítenek, mely a fölső gyenge áramú tekercsnek forgását vonja maga után, melynek forgási nyomatéka egyenlő a fölső gyenge áramú tekercsen keresztül menő i áramnak és az A tekercsen keresztülmenő, kétszeres erővel ható J2 áram meg a B tekercsen keresztülmenő egyszeres erővel ható J1 áram összegének szorzatával. Hasonló föltételek alatt az erős áramú C és D tekercsek és az alsó gyenge áramú tekercs egy második forgási nyomatékot létesítenek. A két szorzatnak összege, minthogy egy és ugyanazon tengelyre hat, arányos a teljesített munkával, a mint azt a képlet mutatja. A 10. képlet szerint, ha w1 =w2 =w», az A és D tekercseknek az elrendezett gyenge áramú tekercsekre éppen kétszer akkora hatást kell gyakorolníok, mint a a B és C-nek. Ha ez utóbbi nem áll, akkor a w1 w2 és w3 ellenállásoknak megfelelő igazítása által a 9. képlet értelmében mégis elérhetjük, hogy a rendszer a munkát helyesen jelezze. A 10. képletet a kövező alakban is leírhatjuk : 11. A = [ | J1 (2Í1 +i») (+ J2 (2i2 -j- i1 | ]wl vagy az i1 -f-i2 -f-i8 = 0 képlet felhasználásával. 12. A =[ | Ji(ii — i») -h J2 (ia —i»] w1 . Mindkét képlet szerint mérhetjük a munkát, ha a két gyenge áramú tekercset kétkét elkülönített tekercseléssel látjuk el, míg a föntebb bemutatott elrendezésnél az erős áramú tekercsek állottak két-két elkülönített tekercselésből. A 4. és 5. ábra a 12. képletnek megfelelő elrendezéseket láttatnak. A készüléknek ezen elrendezésénél csak két még pedig egyenlő erejű erős áramú tekercs van alkalmazva, míg a gyenge áramú tekercsek két-két tekerülettel bírnak. A képletben tartalmazott —i3 illetőleg ia —i8 különbözeteket a tekercseknek ellenkező irányú göngyölése által érjük el, a mint ez a rajzban jelezve van. Az erős áramnak J^ vezetékéből az ix gyenge áram megy Wj-en át a fölső tekercsen keresztül, még pedig a nyíl által jelzett irányban, míg a J3 -ból jövő i, áram ellenkező irányban megy át a tekercsen. A tekercsben létesülő forgási nyomaték tehát az erős áramú tekercsen keresztűlmenő Jj. áramnak és a gyenge áramú tekercs két tekerületén átmenő ú is áramok különbözetének szorzata által képeztetik ; ugyanez vonatkozik az alsó tekercsekre is, csakhogy itt a szorzatnak Ji és az i2 - i3 különbözet a tényezői. A műszer ezen elrendezésénél tehát, minthogy a gyenge áramú tekercsek egy közös tengelyen vannak megerősítve, a teljesített
