12957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tejnek a friss tej összes tulajdonságai megóvásával történő csiramentesítésére

— 2 -Hu a tejet szénsavval telítve nyomás alatt fölforraltuk, lehűtjük és teljesen csiramentes állapotban állítjuk elő. Ez a tej azonban még mindig tartalmaz szénsavat és ez az ízén is érezhető. Hogy már most a tej íze a friss tejével teljesen megegyezzen, a szénsavat ki kell hajtani, ami egyszerűen oly módon történik, hogy a tejen csiramentes levegőt hajtunk át. A levegő a tejben lévő szénsavat részben elragadja, részben pedig a tej által elnyeletik, úgy, hogy a tej levegővel lesz telítve, mint a friss tej. Az ily módon kezelt tej a friss tej öszszes tulajdonságait mutatja, azonkívül rendkívül tartós és fertőzésre sem ad okot, minthogy a tuberkulózis-, lépfene- és egyéb baczillusok csirái a nyomás alatt történt forralással teljesen elölettek. A csatolt rajzlapon a jelzett eljárás kivitelére szolgáló készülék látható, mely a következő részekből áll : Az A tartályból, mely a szénsavval való kezelésre és a fölforralásra szolgál, az E hűtőkészülékből és a í1

tartályból, melyben a tejből a szénsavat levegő segélyével hajtjuk ki. A készülék kezelése a következő: A készüléket vízgőz keresztül hajtásával csiramentesítjük és a kettős fallal ellátott A tartályba a t tölcséren tejet vezetünk be. Ezután alkalmas módon a szűrővel ellátott b csövön szénsavat hajtunk a tejbe. A b vezeték két ágra oszlik, az első, c, a folyadék szintje fölött torkollik a tartályba, a másik, d. a tartály fenekén fekvő áttört csőben folytatódik. A cső furatain a folyadék kis buborékokban emelkedik föl és az elragadott levegővel keverve az r csövön távozik, a készülék többi csapja ellenben zárva van. A szénsav bevezetést a tejnek az r keverőkészűlék segélyével történő keverése közben addig folytatjuk, míg a csőből tiszta szénsav nem száll el, ezután pedig az a csövön az A tartály falának üregébe gőzt vezetünk be. Ha ezt megkezdtük, a szénsav bevezetését megszüntetjük, az e kifolyatócsövet elzárjuk és a gőz bevezetését addig folytatjuk, míg a tej forrni nem kezd. A keletkezett gőz az f biztonsági szelepen száll el, a szelep terhelése a <7 hőmérőn és li manométeren leolvasható maximális hőfoknak, illetőleg nyomásnak felel meg. Általában czélszerű mintegy 2 atm. nyomásnál dolgozni, mikor a forráspont mintegy 120°-nál fog lenni. Hogy a tejet a forralással be ne sűrítsük, a keletkezett gőzöket a k csövön a hűtőbe vezethetjük, hol azok folyadék alakjában csapódnak le és később a tej többi részével újból keverődnek. Rendes viszonyok között a forralás mintegy fél óráig tart. de hosszabb ideig is forralható a tej, a nélkül, hogy megváltozna. Ezután a tejet az 1 csövön a B hűtőbe vezetjük, mely egy vízben elhelyezett kígyós csőből áll és melyből a tej a légmentesen elzárt C tartályba jut. Ebbe a C tartályba torkollik a szűrővel ellátott légvezeték, mely teljesen oly módon ágazik el, mint az előbb leírt szénsavvezeték. A tartály fenekén lévő áttört csőből a levegő a tejen át fölemelkedik és a tartály födelén lévő n csapon át távozik. A tartály alatt egy sor csappal ellátott lebocsátóvezeték van, melyet a készülék használata előtt a gőz bevezetésével csiramentesítettünk. mely tehát lehetővé teszi, hogy a tejet fertőzés veszedelme nélkül vezessük egy sor zárt tartályba. Hogy a levegőből, melyet a G tartályba vezetünk, a fertőzményeket, ízt és szagot okozó anyagot leválasszuk, még mielőtt azt a szűrőn átvezetnők, kénsavval, nátronlúggal, permangan által. stb. telt s mosó palaczkokon vezetjük át, SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tejnek a friss tej összes tulajdonságai megóvásával történő csiramentesítésére, az által jellemezve, hogy a tejet szénsavval telítjük, azután mintegy 120° C.-nál nyomás alatt fölforraljuk, a szénsavat kihajtjuk és a tejet levegővel telítjük oly módon, hogy a tejen levegőt hajtunk át. 2. Az 1. alatt védett eljárás kivitelére egy