12943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kovácsolható öntvények, úgynevezett temperált aczélöntvények előállítására
perszénné való átváltoztatása a mi lággyá és hajlékonnyá teszi az öntvényt, ennek izzító kemenczében 900° C-ig való fölhevítésa és ezután való lassú lehűtése által történik. Hogy az öntvények fölűletét oxidácziótól megóvjuk, különösen vékony tárgyaknál czél szerű azokat valamely semleges közegbe, pl. homokba, agyagba ágyazni az izzítás tartamára Jelen eljárás alapján ellőállított öntvényeknél a széntelenítés rendszerint elmaradhat. mivel ezáltal a széntartalom különösen a vékonyabb részekből teljesen elvonatik. míg a vastag részek csak külső részükön veszítik szenüket el. a mi által egyenlőtlen belső szerkezetű anyagot kapunk, melynek fizikai tulajdonságai szilárdság és nyújthatóság tekintetében csekélyek. Jelen eljárás alapján készített öntvények az l.5°/0 -nyi szénmennyiségnek teljesen egyenletes eloszlása és csekély Si, Mn. I' és S tartalom mellett rendkívüli nyújthatóságuk által tűnnek ki, következésképen a széntelenítés időt rabló és költséges folyamata elmaradhat, eltekintve attól az esettől. ha a bessemerkörtében a fémfürdő széntelenítése nem történt meg kellő mértékben, vagy ha a fölhasznált nyers vas nem volt elég tiszta. Ezen eljárásnak egyik lényeges előnye aczélművek számára, — a hol a converterekbe oldalról vezetjük a levegőt, vagy a hol kis bessemer körtébe alulról történik ez. — abban van, hogy a napi aczélgyártás tetszőleges adagai használhatók föl temperált öntvény ezéljaira, melyek a formákba öntve, rendszerint csak egyszerű izzításnak vettetnek alá. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kovácsolható öntvények előállítására. jellemezve az által, hogy csekély Si, Mn, P és S tartalmú vasérezeket a savas converterben egészen 1.5%-ig széntelenitünk. a fémet ezután formákba öntjük és az öntvényeket a rendes temperáló eljárásnak vetjük alá. 2. Az 1. pont alatt jellemzett eljárásnál az öntvényeknek közönséges módon való temperálása helyett azoknak oxidáltatás nélkül való egyszerű kiizzítása indifferens anyagokba, mint homokba, agyagba stb. helyezés mellett. hallás részvén 1 ÁRSASÁC nyomdája bupapbstk^
