12927. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses messzelátó
Megjelent !<S!>8. évi november hó 25-én. MAGY SZABADALMI HLVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 12927. szám. VII/J. OSZTÁLY. Elektromágneses messzelátó. BAUER HENRIK ÉPÍTÉSZ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 márczius hó 2-ika. A találmány tárgya egy elektromágneses messzelátó, mely a selén- és fémvegyületeinek azon tulajdonságát használja föl a főnynek elektromos áramhullámmá való átalakítására, hogy ellenállása a rá eső fény intenzitásával arányosan változik, tehát ha a megvilágított selénvezeték egy áramkörbe van iktatva, az áram erősségét a reá eső fény intenzitásával arányosan megváltoztatja. A se!én-vezeték megvilágítása által létesített áramhullámot egy tükröző-készülékben ismét arra használjuk föl, hogy a selént megvilágító pont képét létesítjük. Erre a czélra egy vékony, tökéletesen sík és hajlékony tükörlemezt használunk, mely a fényt teljesen egyenletesen reflektálja, mindaddig, míg a tükörlemezt nem deformáljuk. A defonnálásra egy peczek vagy finom csúcs szolgál, melyet egy a selént tartalmazó áramkörbe kapcsolt elektromágnes vagy solenoid működtet. Ha a csúcs a tükörüvegre nyomást gyakorol, a nyomott pont a fényt másként reflektálja és az előbb egyenletesen megvilágított reflexképen mint homályos folt válik láthatóvá. Selén helyett tellúr vagy más fényérző vezeték is használható. A gyakorlatban a fentebb jelzet elv a csatolt rajzlapon látható szerkezettel valósítható meg, melyen | az 1. ábra egy pont képének átvitelére | szolgáló berendezés sémája, míg a 2., 3. és 4. ábra egy folytonos képet szolgáltató berendezés sématikus rajza. Az áramot szolgáltató E fejlesztő áramkörébe egy m cséve (solenoid) és az S selénvezeték van beiktatva. Ez aselénvezeték egy képsíkban vau alkalmazva, pl. az AB tárgy egy sötét kamarában föltűnő a b képének síkjában. Az m cséve vasmagját c csúcs képezi, mely a hajlékony T T tükörlapra fekszik. Ez az üveglap, ha a selén megvilágítva nincs, tökéletesen sík és ezért a reá eső fényt egyenletesen reflektálja. Ha azonban a selénlemezt megvilágítjuk, a csúcsot az m tekercs a tükörlemezre nyomja, az deformálódik (1. az 1. ábrán a T 7'1 T helyzetet) és a nyomott hely a tükörüveg által előbb egyenletes megvilágított fölületen a fény-visszaverődés módjának megváltoztatása következtében mint sötét pont válik láthatóvá, akár közvetlenül szemleljük a képet, akár pedig alkalmas lencseszerkezettel vetetjük azt. Ha a c csúcsot az alkalmazott rúgó vissza húzza, a tükör eredeti állásába tér vissza. Ha már most az S selénlemezt a K K képsíkban és a c csúcsot a T T tükörlemezen synchron módon mozgatjuk, az a
