12925. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngáz-fejlesztő

— 2 — rúddal van kapcsolva, mely a b3 kivastago­dással ellátott végével a gazoraéter harang ?>4 karján lévő horgon megy át. Ha a gazo­méter kiürült, vagy közel van a kiürülés­hez. tehát ha a G2 harang a mély helyze­tében van, a b3 ki vastagodásra, illetőleg a b2 rúdra hatást gyakorol, azt lefelé húzza és a b láncz közvetítésével a szelepet fész­kéről leemeli és ebben a helyzetben tartja, úgy hogy a víz a tartályból a w2 víz vezető­csőbe juthat. A w* szeleppel ellátott w3 eső előre görbül és mellső végén egy lefelé görbülő w* csövége van, mely a tartály kifolyató nyílását képezi. Ha ellenben a gazométer fölemelkedik, mi annak követ­keztében áll be, hogy a vízbeömlés követ­keztében a gázfejlődés megindul, a b4 kar a b3 ki vastagodását elereszti, úgy hogy a szeleptest, mely elég nehéz, saját súlyának hatása alatt a záró helyzetbe tér vissza. Hogy a vizet a fejlesztőcsoport egyes elemeihez oly módon vezethessük, hogy az egyes elemek egymás után jöjjenek műkö­désbe, illetve hogy ha az egyik elem kimerült, a másik friss töltésű elem kap­csoltassák a vezetékbe, egy alkalmas S kapcsoló mechanizmusról gondoskodtunk, mely ugyancsak automatikusan működik. Eme kapcsoló-mechanizmus egy a kiömlő­nyílás alatt alkalmazott hengeres .S'1 edény­ből áll, mely egy alkalmas szuportban for­gatható az adott esetben egy vele hasonló «S2 edényben. Enuek az S1 edénynek arány­lag vastag feneke az S2 edény .sa terébe nyúlik, melynek egy az S1 edény forgás­csapját képező k° csapja van. Az S1 edény­nek s fenekén egy t nyílás van, míg az S2 edény fenekében négy. tehát a fejlesztők számának megfelelő számú t1 t2 t3 t4 furat van, melyekhez egy-egy o1 o2 os o1 vezető­cső csatlakozik. Az 8 edény forgatható, oly módon, hogy t furata egymásután jöjjön a t1 .... t* furatokkal közlekedésbe, tehát hogy először a t1 , azután a t2 , azután a t3 stb. furat fölött foglaljon helyet. Ebből a czélból az S1 edénynek négy egymással szemben 90°-kal eltolt zx e2 z3 z1 csapja és az S2 edénynek négy, egymással szemben ugyancsak 90°-kal eltolt ul ?t2 u3 u4 kivágása van, melyekbe a csapok belefeküdhetnek. Egy-egy ily kivágásnak két határló fölű­lete van, az egyik gyengén emelkedik, a másik gyorsan esik. A forgás oly módon megy végbe, hogy a csapok a bevágások­ból forgásuknál a gyengén lejtős fölületek által kiemeltetnek és a nagy lejtőségű fölűleten a másik bevágásba esnek. Ha a csapok a bevágások legmélyebb pontjában állanak, a t furat az egyik t1 <2 ís í4 furat fölött foglal helyet, úgy hogy a tartály­ból a víz a megfelelő csővezetéken át kifolyhatik. Az .S'1 edény forgását a gazo­méter harangon lévő x4 kar idézi elő. úgy hogy a gazométerharang minden lefelé mozgásánál az edény egy bevágással elfor­dul, tehát ha a gazométer az egyik fejlesztő­elem fejlődött gázmennyiség elfogyasztása után a legmélyebb helyzetet foglalja el és így a v szelep kinyílik, a víz egy másik fejlesztő elembe folyik. A kapcsoló készülé­ket működtető mechanizmus egy az egyik karjával az .s1 kar működési körébe eső, a karon fölfüggesztett s3 emelőből áll, mely­nek másik karja egy s6 emelővel van csuk­lósan kapcsolva, ez az emelő pedig egy hasítékkal az S2 edényen megerősített pecz­ken van vezetve. Ez az s8 emelő egy csuk­lós s6 emelővel vau kapcsolva, melyet a forgó S1 edény mellett oly módon alkal­maztunk, hogy mindig az 81 edénynek hozzá legközelebb eső csapjára hasson. Az s6 emelő kilengése az s7 bütyök segélyével határolható, mely bütyök az s6 emelő egy s8 fölűletével érintkezhetik. A kapcsoló-mechanizmus működési módja a 8—11. ábrából könnyen érthető. Az 5., 6., 7. és 11. ábra a kezdeti, illetve végállást mutatják, mikor a csapok a bevá­gás legmélyebb pontjában foglalnak helyet és a t kiömlőnyílás az egyik t1 í4 nyílás fölött áll. Az adott esetben a t nyílás a ts nyílás fölött foglal helyet, úgy hogy a víz az E3 fejlesztő elembe jut, föltéve hogy a V szelep nyitva van. A 11. ábrá­nál azonban föltételezhetik, mint az az s» kar helyzetéből is világos, hogy a víz­beömlés már megtörtént, a gazométerharang fölemelkedett, tehát a szelep elzáródott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom