12921. lajstromszámú szabadalom • Újítások zárakon
- 2 a r kulcslyukkal van ellátva, mely betolt b zárnál ez utóbbinak c1 kulcslyukával korrespondeál és a kulcsnak kivülről való bedugását lehetővé teszi. A fióknak A fala az a2 vájattal van ellátva, mely a szekrény alsó falának a3 hézagolásával korrespondeál és a b zár kiliúzatását megkönnyíti. Ha ilyen zárakat oly ajtóknál alkalmazunk, melyeknél a b zárat oldalról toljuk be az « vezetékszekrénybe, akkor oly rögzítő szerkezetet kell elrendeznünk, mely a zárat rendesen vezetékében fogva tartja. Ezen czélból az a vezetőszekrényen a befelé kiszögellő d záró peczeket rendezzük el, mely a b zárnak /' zárreteszével kapcsolásba hozható. Az f zárretesz a b zár szekrényében függélyesen vezetődik és a d peczek befogadására alkalmas fL hasítékkal van ellátva. A b zárnak szekrénye ezen czélból a d hasítékkal van ellátva. A g zárretesz a külön (kéttourás záraknál egy harmadik) gl vájattal van ellátva, mely lehetővé teszi, hogy a g zárreteszt egy kulcsfordulattal a 8. ábrában látható állásba befelé mozgassuk. mely állásnál az rézsútos ga részével az alsó szélén f-nél szintén rézsútolt /"zárreteszre hat és ezt annyira megemeli, hogy ennek f1 hasítéka a zárszekrény d1 hasitékára kerül és ennélfogva a b zár az a vezetőszekrényből kihúzható. Miután a zárt az a vezetőszekrénybe betoltuk, ennek g reteszét a kulcs segélyével normális állásba hozzuk (9. ábra), melynél a g retesznek mellső vége a záró lemez síkjába jut; az f retesz lefelé csúszva az a szekrény d peczke elé jut és ezáltal a b zárnak az a szekrényből való kihúzatását megakadályozza. A 11.—14. ábrákban bemutatott elrendezésnél a zárszekrény szintén egy a d peczek befogadására szolgáló d1 hasítékkal és a zárszekrényben vezetett zárretesz ugyanezen czélból az fL hasítékkal van ellátva. A zárreteszt az annak lefelé hajlított alsó végén átjáró h csapszeg, másrészt a szekrényfal vezeti; a h csapszögön a h1 rúgó van elrendezve, mely a zárreteszt azon állásba iparkodik lefelé tolni, melyben a zárretesznek f1 hasítékba a d peczket szabadon bocsájtja. Ha a g zárretesz előre van tolva és a záró lemezből kinyúl, tehát ha a zár záró állásban van, az f zárretesz szabad és h1 rugójának hatása alatt lefelé van tolva, úgy hogy az az a vezetékszekrénynek d záró peczkét nem foghatja körül; a zár tehát a vezetékszekrényből kihúzható. Ha már most a záróreteszt a kulcs segélyével ennek egy vagy két tourája által normális állásba hozzuk, melyben ,i g retesznek mellső vége a záró lemez síkjába jut (13. ábra), akkor a kulcsnak ezen illetve második fordulatánál a zárretesz hátsó, rézsútolt g2 vége egyidejűleg az f zárretesznek rézsútolt f2 részére nyomást gyakorol, mire az f retesz hl rugójának összenyomatása mellett megemeltetik és a d záró peczek mögé nyúl. Visszahúzott zárretesznél illetve nyitott zárnál tehát ez utóbbi vezetékszekrényében erősen fogva van. A 15. és 16. ábrákban bemutatott foganatosítási alaknál a szekrényfalon a dx záró peczek jár át, mely a k rúgóhoz van erősítve és a g zárretesz hatása alatt kifelé nyomatik. Az a vezető szekrényben a betolt zárszekrénynél ez utóbbinak a záró peczek befogadására szolgáló nyílásával korrespondeáló a1 mélyítés vagy lyuk van elrendezve. Ha a zárretesz, mint a 15. ábrában, előretolt állásában van, akkor ez a záró peczket szabadon bocsájtja és ez utóbbi Rigójának hatása alatt megemeltetik, úgy hogy az visszahúzatva a vezető szekrénnyel kapcsoláson kivül jut. A zárt tehát a szekrényből kihúzatjuk. Ha a zárretesz a kulcs segélyével ennek megfordításakor normális állásba visszahúzatik. melynél a retesznek mellső vége a záró lemez síkjába jut és a zár nyittatik, akkor a visszacsúszó retesz a k záró peczket kifelé és az a1 mélyítésbe benyomja és a zár a vezető szekrényben rögzítve van (16. ábra). Ilyen zárak pénztáraknál, a hol a hivatalnokok egymást gyakran fölváltják, továbbá lakásajtóknál is igen alkalmasak. Mindegyik
