12915. lajstromszámú szabadalom • Légsűrítő

— 2 — cp a levegőnek specfikus melege állandó nyomásnál, akkor A szerkezet hőszolgáltatása pedig v* 2 g cp lesz. Tegyük föl, hogy az A-ba jutó levegő hőmérséke 20° C. és hogy a fönt említett tangencziális sebesség, mint az gőzturbinák­ban rendesen lenni szokott, 400 m., akkor e0 = 273 + 20 = 293 v = 400 g = 9.81 <•„ = 0,2375 A — 1 424 lóvén a hőszolgáltatás értéke egyenlő 21, 7%. Ezen érték aránylag igen magas, mivel pl. egy gőzgép, mely óránként és lóerőn­ként 1 kgr. szenet fogyaszt, csak körülbelül 8.5% mutat. Megjegyzendő, hogy ezen érték nem függ az elégés végén elért liőmérséktől, mely csak a levegőnek a szerkezetből való távo­» zási sebességére vau befolyással. Az imént fejtegetett példánál a sűrítés után elért hőmérsékemelkedés 80° és a levegő hőmérséke 100° lesz. Tegyük fői. hogy a levegőt oly túlmeny­nyiségben vezetjük be, hogy a hőmérsék az elégésnél 300°. A levegőnek a szerkezet­ből való kiáramlási sebessége ekkor 362 m.. úgy hogy azt 152 m. tangencziális sebes­séggel bíró turbinánál közvetlenül alkalmaz­hatjuk ; ezen turbinának sebessége 2.6-szor kisebb lesz. mint a közönséges gőzturbináké, mely körülmény igen előnyös. A jelen találmány tárgyát képező lég­sűrítő két foganatositási alakja a 3. és 4. ábrában függélyes metszetben van bemutatva. A 3. ábrában föltűntetett szerkezetnél a légsűrítő az egyenlően szilárd F testből áll, melynek fölűlete sugárirányú hornyok­kal van ellátva, melyek a G és H aezél­darabok által befödetve csatornákat alkotnak. Az F test fölső oldalán fekvő csatornák a közép felé az / tölcsérbe torkolnak, melybe a levegővel közvetlen összeköttetés­ben álló J vezetékek vezetnek. Az F alsó oldalán fekvő csatornák a K csővé egyesül­nek, mely az L tölcsérbe torkol, melj' a szerkezet által sűrítendő levegő elvezetésére szolgáló M csőbe nyílik. Valamennyi csatorna az N köralakú kam­rában egyesül, melybe egyidejűleg az éghető anyag (petróleum, közönséges, szén­szegény vagy karburáit gáz. szénpor stb.) bevezettetik. Ezen anyag az O csövön át jut a fölsó részében ürös P tengelyen keresztül az F test belső részében elren­dezett Q csatornán áthatolva az N kamrába. A keveréket a következőképpen gyújt­juk meg. Az N kamrában az R platincsúcsok van­nak elrendezve, melyek részint közvetlenül a fölső falba vannak illesztve, részint az alsó falon áthatolnak és ettől el vannak szigetelve. Ez utóbbi csúcsokkal szemben a rögzített, gyűrűalakú S vezető van elrendezve, mely Ruhmkorf-készűlék segélyével magas poten­cziálisra töltetik, mely készüléknek másik sarka a G testhez van kapcsolva. Világos ezekből, hogy az áram az említett csúcsok között fog záródni és hogy az N kamrában folytonos szikrázás lesz észre­vehető, akár forog a szerkezet, akár nem. Ezen szikrák az N kamrába zárt keveréket meggyújtják. Az égési termékek a szerkezetet ennek alsó csatornáin át a A' csövön keresztül hagyják el és az M csőben összegyűlve alkalmazási helyükre vezettetnek. Hogy a tengely rázkódtatásoktól és reak­cziós erők által okozott káros igénybevéte­lektől megóvassék, nincsen szilárd csap­ágyazás alkalmazva, hanem az egész szer­kezetet a T univerzális csuklón szabadon függesztjük föl. Ezen csukló teste sugár­irányú szárnyakkal bir, melyek az olajban forogva, ezt komprimálni törekszenek, mi által az ekképen az U falra gyakorolt nyo­más a tengelyt megemelni igyekszik és súlyhatását is ellensúlyozza. Végre a szerkezet fölső részében a kis V turbina van elrendezve, melyet egy tet­szőleges tartályból a W csövön bozzáveze

Next

/
Oldalképek
Tartalom