12915. lajstromszámú szabadalom • Légsűrítő
— 2 — cp a levegőnek specfikus melege állandó nyomásnál, akkor A szerkezet hőszolgáltatása pedig v* 2 g cp lesz. Tegyük föl, hogy az A-ba jutó levegő hőmérséke 20° C. és hogy a fönt említett tangencziális sebesség, mint az gőzturbinákban rendesen lenni szokott, 400 m., akkor e0 = 273 + 20 = 293 v = 400 g = 9.81 <•„ = 0,2375 A — 1 424 lóvén a hőszolgáltatás értéke egyenlő 21, 7%. Ezen érték aránylag igen magas, mivel pl. egy gőzgép, mely óránként és lóerőnként 1 kgr. szenet fogyaszt, csak körülbelül 8.5% mutat. Megjegyzendő, hogy ezen érték nem függ az elégés végén elért liőmérséktől, mely csak a levegőnek a szerkezetből való távo» zási sebességére vau befolyással. Az imént fejtegetett példánál a sűrítés után elért hőmérsékemelkedés 80° és a levegő hőmérséke 100° lesz. Tegyük fői. hogy a levegőt oly túlmenynyiségben vezetjük be, hogy a hőmérsék az elégésnél 300°. A levegőnek a szerkezetből való kiáramlási sebessége ekkor 362 m.. úgy hogy azt 152 m. tangencziális sebességgel bíró turbinánál közvetlenül alkalmazhatjuk ; ezen turbinának sebessége 2.6-szor kisebb lesz. mint a közönséges gőzturbináké, mely körülmény igen előnyös. A jelen találmány tárgyát képező légsűrítő két foganatositási alakja a 3. és 4. ábrában függélyes metszetben van bemutatva. A 3. ábrában föltűntetett szerkezetnél a légsűrítő az egyenlően szilárd F testből áll, melynek fölűlete sugárirányú hornyokkal van ellátva, melyek a G és H aezéldarabok által befödetve csatornákat alkotnak. Az F test fölső oldalán fekvő csatornák a közép felé az / tölcsérbe torkolnak, melybe a levegővel közvetlen összeköttetésben álló J vezetékek vezetnek. Az F alsó oldalán fekvő csatornák a K csővé egyesülnek, mely az L tölcsérbe torkol, melj' a szerkezet által sűrítendő levegő elvezetésére szolgáló M csőbe nyílik. Valamennyi csatorna az N köralakú kamrában egyesül, melybe egyidejűleg az éghető anyag (petróleum, közönséges, szénszegény vagy karburáit gáz. szénpor stb.) bevezettetik. Ezen anyag az O csövön át jut a fölsó részében ürös P tengelyen keresztül az F test belső részében elrendezett Q csatornán áthatolva az N kamrába. A keveréket a következőképpen gyújtjuk meg. Az N kamrában az R platincsúcsok vannak elrendezve, melyek részint közvetlenül a fölső falba vannak illesztve, részint az alsó falon áthatolnak és ettől el vannak szigetelve. Ez utóbbi csúcsokkal szemben a rögzített, gyűrűalakú S vezető van elrendezve, mely Ruhmkorf-készűlék segélyével magas potencziálisra töltetik, mely készüléknek másik sarka a G testhez van kapcsolva. Világos ezekből, hogy az áram az említett csúcsok között fog záródni és hogy az N kamrában folytonos szikrázás lesz észrevehető, akár forog a szerkezet, akár nem. Ezen szikrák az N kamrába zárt keveréket meggyújtják. Az égési termékek a szerkezetet ennek alsó csatornáin át a A' csövön keresztül hagyják el és az M csőben összegyűlve alkalmazási helyükre vezettetnek. Hogy a tengely rázkódtatásoktól és reakcziós erők által okozott káros igénybevételektől megóvassék, nincsen szilárd csapágyazás alkalmazva, hanem az egész szerkezetet a T univerzális csuklón szabadon függesztjük föl. Ezen csukló teste sugárirányú szárnyakkal bir, melyek az olajban forogva, ezt komprimálni törekszenek, mi által az ekképen az U falra gyakorolt nyomás a tengelyt megemelni igyekszik és súlyhatását is ellensúlyozza. Végre a szerkezet fölső részében a kis V turbina van elrendezve, melyet egy tetszőleges tartályból a W csövön bozzáveze
