12888. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges szárítóval bíró téglakemencze
- 2 — míg a 9. ábra részleges keresztmetszet a P—Q vonal szerint. Á példaképen választott kemenczének önmagában zárt, kígyózó égetőcsatornaja van, melynél az a1 a2 ...a1 2 kamarák egymással párhuzamosan fekszenek, magától érthető, hogy ezen kamarák száma egészen tetszőleges. A kamarákat egy kettős T alaprajzzal bíró b csatorna választja el, mely középen egy derékszögű négyszögalakú b1 falazat által körül fogott térré szélesedik ki, melybe az egyes kamarákkal kapcsolt c füstgyűjtőesatorna van beépítve. A kamarákat azonkívül négy falazott d nyelv választja el Úgy a kettős T alaprajzú b csatorna, mint a négy üreges d nyelv a később leírandó módon a kemenczében lévő levegőnek a szárítóba való vezetésére szolgál. Szorosan a téglaégetőkemenczéhez csatlakoznak a szárítókamarák (az adott esetben tizenkettő), melyek egymással párhuzamosak A két sorban elhelyezett kA-6 és W—/c12 kamarákat az / meleg léggyűjtőcsatorna és az ezen csatorna fölött fekvő m nedves léggyűjtőcsatorna választja el (1. a 6. ábrát) Ezzel a két csatornával a kamarák elzárható elágazócsatornák segélyével vannak összekötve. Azonkívül a kamarák csoportokba is egyesíthetők, úgy, hogy a meleg levegő egymás után különböző fokban kiszárított anyagot tartalmazó kamarákon halad át, mielőtt a nedves levegőt gyűjtő csatornába jutna. Először is azt a berendezést írjuk le, melynek segélyével a kemenczében jelen lévő rendelkezésünkre álló hőt a szárítóba illetve a meleg léggyüjtőkamarába vezetjük A kettős T alaprajzú csatorna egyrészt a meleg levegőt gyűjtő l csatornával, másrészt pedig az a1 a. ,«1 2 kamarákkal közlekedik A kiégetett anyagot tartalmazó és lehűtendő kamarákat először a b csatornával hozzuk kapcsolatba, mikor az ismert módon a kamarába vezetett külső loveTMjt egy a szárítóban működő ventilátor szívja a b kamarába. Azonkívül, mint azt már említettük, a- d nyelvek is elvezetik a hőt a kész árútól. A nyelvek — mint az az 1. ábrán látható alaprajzból kitűnik, — két párhuzamos falból állanak, az ezek között lévő közt egy vékony d1 fal ismét két d2 ds térre osztja. A 2. ábrán látható, hogy ez a két d2 ds tér egy di csatornán a b csatorna derékszögű négyszögalakú kiöblösödésével közlekednek. A tf6 de szelepek (3. ábra), lehetővé teszik, hogy a szükségletnek megfelelően az egyik vagy a másik, vagy mindkét d2 d8 kamarát a b csatornával kapcsoljuk. A d falakban nagy számú hézag van, úgy, hogy a dB de szelepek nyílásánál a meleglevegő az égető kamarából a d fal hézagán és azután a d2 , illetve ds téren át a dl csatornába juthat, honnan a b csatornába áramlik. A kemencze alágyujtása az ismert módon a boltozaton alkalmazott nyitásokon át végezzük, a füstgázok pedig elzárható csatornákon a c füstgyüjtőcsatornákba áramlanak. A 2. ábra a c csatorna keresztmetszetét ábrázolja és egyúttal az egyes égetőkamarák csatornáit elzáró c1 szelepeket is föltűn téti. Az 1. ábrán látni lehet, hogy a füstcsatorna két fala a kettős T alakú b csatornát két szimetrikus részre osztja. A kettő között a kapcsolatot a c8 csatornás téglák létesítik, melyek három hosszanti furattal ellátott belül és kívül bordázott vékony falú téglákat képeznek. Ezen a csatornás téglán kívül a b csatorna két részét a füstcsatorna fölött és alatt elhelyezett alacsony b8 csatornák is összekapcsolják. A 4. ábrán a füstcsatorna alatt és fölött fekvő, c1 szelepekkel ellátott c csatornák láthatók. Ép úgy föl lehet ezen az ábrán a füstcsatorna fölött és alatt fekvő 68 kapcsolócsatornákat s fölismerni. Az 1. ábra jobboldalán a b csatorna a kemencze feneke alatt, a tüzelőcsatorna boltozata fölött húzódik el és közvetlenül a meleg levegőt gyűjtő l csatornával van kapcsolva, Hogy a meleget akkor is visszanyerhessük, ha a kemenczének csak felét, pl. a jobboldalát használjuk, tehát a b csatorna baloldalától levegőt el nem vezetünk, a b1 falazat által határolt tér függélyes, csapóajtókkal elzárt b2 csövekkel van a külső levegővel kapcsolva. Ekkor a b2 csövek
