12880. lajstromszámú szabadalom • Betonszerkezet húzására igénybevett csuklós falkötővasakkal
Ha az A főgerenda egyik faltól a másikig ér, a másik végén ugyanez a berendezés ismétlődik. Ha azonban a gerenda egy D támasztóoszlopon megy át, függélyes f vasrudak beágyalásával fix támasztópontokat létesítünk. Hogy az f rudak a rájuk ható erő hatása alatt meg ne görbüljenek, egymással alkalmas módon vannak kapcsolva. Az előállítandó gerenda alakjának megfelelő E szekrényben, mely a csuklós falkötővasak bekapcsolása után a betonnal töltendő gerendaformát képezi, a g csapszög segítségével kapcsolt a b falkötővasakat helyezzük el és a h csapokba akasztjuk be. Először az a falkötővasakat akasztjuk be, például oly módon, hogy a h csapot az e csap felé húzzuk és a kapocs alkalmas meghúzásával vagy leékelésével kellő helyzetben rögzítjük. Hasonló módon járunk el ezután az előbb említett vízszintes falkötőhorgok meghúzása után a "lejtős falkötőhorgokkal. Hogy egy folytonos, illetve főgerendát készíthessünk, a D oszlopokon az egymással szemben lévő f rudakat i kapcsok segélyével kapcsoljuk, melyekhez egyúttal a falkötőhorgok vonóbádogjait is akasztjuk. A befogás leírt módja helyett egy más mód, pl. csavarmentes hüvelyek stb. alkalmazása is választható. Az 1., 2., 3. és 4. ábrán látható példán a gerenda közepén csak egy sor falkötőrudat alkalmazunk. Ha két sor egymás fölött fekvő falkötőrúd válik szükségessé, akkor, mint az 5., 6. és 7. ábrán látható, az alsó vízszintes rudak külön feszíthetők meg és a fölső vízszintes rudakkal lejtős b csuklós falkötők segélyével kapcsolhatók. Hogy ezek a fölső rudak a megfeszítésnél föl ne emelkedjenek, az alsókkal drótok segélyével kapcsolhatók. Ily A főgerendák tehát a két főfalat kapcsolják egymással. Magukat a falkötővasakat a forma segélyevei betonburkolattal vesszük körül és így pl. tűzvész esetében addig, míg a gerenda ép marad, meg nem sérülnek. Ép úgy állítjuk elő az A1 mellékgerendákat, is, mint a jelzett főgerendákat, tehát a falakat egy más irányban is kapcsoljuk egymással. Ezeknek az A1 mellékgerendáknak a fölső éle a főgerendákéval azonos magasságban fekszik, de a keresztmetszetük a főgerendákénál kisebb. (1. ábra.) A 11. és 12. ábra szerint az A1 mellékgerenda ott, hol az A főgerendát keresztezi, két fölső és két alsó k csapszöggel van a fejgerendával kapcsolva, melyeket a csuklós kapesolórudak megfeszítése után kapcsok segélyével kapcsolunk, ellenben a 13., 14. és 15. ábrán látható példánál támasztópont gyanánt csak egy fölső és egy alsó k1 csap van alkalmazva. Egészen ily módon állítjuk elő az A1 mellékgerenda fölött vezetett folytonos A2 lemezt is, mely a födémet és a következő emelet padlóját képezi. A támaszpontokat oly módon létesítjük, hogy az A1 mellékgerendába, melyet előbb egészen az előállítandó lemezig betonnal burkoltunk. I támasztékokat (10. és 11. ábra) ágyalunk. Ezekre az l támasztékokra húzhatók az m csapok, melyeket azután egymással kapcsok segélyével kapcsolunk. Lényeges ismérve ennek a szerkezetnek, hogy az összes részek, gerendák, lemezek stb. beágyazott falkapocsvasakkal látvák el és folytonos tartó gyanánt szerepelnek, és hogy a falkapcsolóvasak nemcsak a falak kapcsolására szolgálnak, hanem a föllépő húzó, nyíró és transverzál erők fölvételére is. Minthogy az összes vasrészek betonba vannak ágyalva, a szerkezet nagy mértékben tűzbiztos. SZABADALMI IGÉNY. Betonszerkezet beágyazott falkapcsoló vasakkal, mely utóbbiak fix támasztópontokhoz kapcsolt csuklós falkapcsoló vasakat, képeznek és nemcsak a szerkezetnek kapcsolására szolgálnak, hanem a vonó, nyíró és transverzál erőket is fölveszik és a szerkezet lengéseit kisebbítik. (3 rajzlap melléklettel.) PALLAE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA E UDAPEBTK.S
