12844. lajstromszámú szabadalom • Villamos berendezés
Megjelent 18í)8. évi október hó 11-én. MAGY. g||r KIR. S7ABADALMI |IÍ ÍÍ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 12844. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Villamos kemencze. SIEMENS & HALSKE CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 május hó 14-ike. Ha egy villamos kemencze akként van szerkesztve, hogy a levegő a kezelendő anyagrétegen keresztül a fényívhez hatolhat, akkor több hátrány válik érezhetővé, még pedig: 1. Az elektrodaszén jelentékeny mértékben fogyasztatik, mivel az nem csak szétporlódik, hanem el is ég. 2. Ha a fényívben valamely éghető gáz, pl. szénoxyd fejlődik, akkor az elégő gáz kék láng alakjában az anyagrétegen keresztül csap és jelentékeny anyagmennyiségeket fölfelé vet, miáltal kelletlen füst keletkezik és sok anyag vész kárba. 3. Az anyagrétegen át a fényívhez tóduló levegő által a fényív és az izzó szénpólusok jelentékenyen lehűttetnek. Ezen hátrányokat az által szüntetjük meg, hogy: 1. Az anyagréteget oly magasra választjuk, hogy azt sem a levegő kívülről, sem pedig a fényívben képződött gáz belülről keresztül nem törheti. 2. Fölső, mozgatható elektróda gyanánt, oly széiiesövet alkalmazunk, melyen keresztül a fényívben képződött gáz elhasználatlan állapotban elvezettetik. Ezen széncsövet fölül több nyílással ellátott vasfödéllel elzárjuk és ennek nyílásaihoz mozgatható fémtömlőket csatolunk, melyeknek végén a gáz lánggal elég. Ezen tömlőket akként méretezzük, hogy a láng még akkor se csaphasson vissza, ha a kemencze kiürítésekor alulról levegő hatol a széncsőbe. Szénből vagy nem vezetőanyagból álló csöveket már alkalmaztak ugyan villamos kemenczéknél, így pl. 1. az 1894. évi 21.879. sz. angol szabadalom leírását és a «Zeitschrift für Elektrochemie» czimü folyóirat 1897. évfolyamának 14. oldalát. Mindkét esetben a levegőnek a fényívtől való távoltartása czéljából indifferens vagy redukáló gáz vezettetik a csövön keresztül lefelé .a. fényívbe és innen az anyagrétegen át fölfelé a szabadba. A jelen találmány tárgyát képező szerkezetnél ugyanezen czél idegen gáz bevezetése nélkül is eléretik. Szerkesztettek már oly hermetikusan elzárt villamos kemenezéket is, melyekbe a levegő be nem hatolhat és melyekből a fejlesztett gáz elvezettetik. A mi szerkezetünknél a tömítés magában a tégelyben eszközöltetik és így a hermetikusan záró kemenczeszekrény egészen elmaradhat. A magában a tégelyben lévő anyagréteg, úgyszólván afolyós tömítést» képez, mivel az mindig lefelé a