12842. lajstromszámú szabadalom • Ismétlő fegyver
— 4 -s1 kapocsba belevág, a fegyver most lövésre kész. Ha már most az i billentyű meghúzatok, akkor a h kakas a o nyugasznak a g agancsból való kikapcsolódása következtében lecsapódik, a c ütőszeg a töltény fenekét átüti és a lőszert fölrobbantja. A lövésnél föllépő visszalökés, minthogy a h kakas az f k retesz lefelé való kitérését meggátolja, először csak a b zárófejre gyakorol hatást, mely a d rúgó részleges összenyomása mellett vezetékében vissza megy és hátul a záródugattyún keresztül kinyúló b1 1 végével a li kakast visszaszorítja (3. ábra). A h kakas visszafelé való mozgásánál egy ideig a b zárófej bx x végével érintkezésben marad és ezzel együtt mozog hátrafelé. A mint azonban a b zárófej az a záródugartyúrt1 üregének végéhez elérkezett, a kakas maga fog csak tovább mozogni, még pedig azon eleven erő következtében, melyet a b zárófej közölt vele, ekkor az f reteszt szabaddá teszi és így a záródugattyú is visszafelé mozoghat (4. és 5. ábra). A b zárófej és a. h kakas egyidejű mozgása alatt a h1 1 kakasláb még mindig az f retesz alatt van, úgy hogy a záródugattyú maga visszafelé nem mozoghat; csak amikor már egyedül a li kakas mozog visszafelé, bocsátja el a kakasláb az f reteszt, úgy hogy ez a kx fölület nyomása alatt kitérhet. A li kakas annyira löketik vissza, hogy a v nyugasz és í?1 orr kapcsolatba léphetnek egymással, minek következtében a h kakas többé le nem csapódhatik, hanem fölhúzott helyzetében rögzítve marad. Az a záródugattyú és b zárófej visszafelé mozgása, a d rúgó és a t reteszrúgó egyidejű megfeszítése mellett megyen végbe, még pedig addig, míg a záródugattyú egy hornyának vége a jelzett horonyba (8. ábra) belenyúló p határolóba nem ütközik, mely pillanatban a d és t rúgók által már részben enyhített visszalökő erő a határoló q rugójára hat és teljesen megszűnik, ínég mielőtt a p határolódarab a q1 falba ütköznék. Ezen visszafelé való mozgásnál egyidejűleg a töltényhüvelyt az m töltényhúzó a töltőürből kihúzza és kidobja, míg a b zárófejnek a d t és q rúgók hatása alatt való ismételt előremozgásakor a tölténytár nx rúgója által megemelt töltények közül a legfölsőt a töltőűrbe tolja. A mikor a záródugattyú előre menetelét befejezte s így a fegyver ismét zárva van, a fegyver ismét lövésre kész és a billentyűnek puszta eleresztése és újból való meghúzása által egy további lövés tehető. Ez a leírt művelet addig ismétlődik, míg az utolsó töltény is ki nincs lőve, melynek üres hüvelye még kidobatik, mire azután a fegyver önműködően záródik. Az egyes részek működései avisszalöketnél minden esetre igen gyorsan és közvetlenül következnek egymásra, hanem a zárófejnek a záródugattyútól függetlenül történő viszszamenete és a kakas fölhúzása mégis anynyi időt vesz igénybe, hogy a lövedék a fölső csőtorkolatnál kiröpülhet, úgy hogyannak a csőben való megrekedése és a töltésnek hátul a závárzatnál való kilökése soliasem következhetik be. Megjegyzendő még, hogy az elreteszelésnek nem épen a kakas által kell történnie, hanem egy külön e ezélra szerkesztett retesz által is eszközölhető, mely reteszre a mozogható zárófej közvetve vagy közvetlenül gyakorol hatást, mint ez pl. a 14. ábrában van föltűntetve. Az /"retesz mögött egy x csúsztatódarab van alkalmazva, melyhez egy esetleg egyenesen vezetett c peczek támaszkodik, mely utóbbi a b zárófejjel van kapcsolva, úgy hogy ez v peczeknek a b zárófej minden mozdulatát követnie kell. Ha már most a b zárófejet a lőszergázok által gyakorolt visszalökés hátra felé mozgatja, a v peczek vx szabad vége az x csúsztatódarabot az xx vezetőpeczken kissé visszatolja,úgy hogy az f retesz szabaddá^ lesz és az a záródugattyú által lefelé nyomható, tehát most már a záródugattyú visszamenete is lehetséges. A záródugattyú előre menetele (záródása) közben az x csúsztatódarab az xX Í rúgó által ismét az f retesz alá tolatik, minek folytán ez a lefelé való kitérésben akadá-
