12775. lajstromszámú szabadalom • Elektródalemez akkumulátorokhoz

Megjelent 1898. évi november lió 8-án. MAGY. ggj KIR. szabadalmi j|||a hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 12775. szám. VIle/- OSZTÁLY. Elektródalemez akkumulátorokhoz. akkumulátorén- und elektbicitáts-werke actiengesellschaft vormals w. a. boese & c° czég berlinben. A szabadalom bejelentésének napja 1898 április hó 22 ike. A találmány tárgyát másodlagos elemekhez való elektródalemezek képezik, melyeknek lehetőleg nagy ólomfölületük van, de melyeknél az aktivanyag még is igen kedvezően van elhelyezve és melyeknél az elektrolitikus folyadék is állandó keringésben van. Tárgya továbbá a találmánynak a rács előállítására szolgáló öntőforma. A találmány tárgya a csatolt rajzlapon van ábrázolva. Az 1. ábra a rácslemez nézete, a 2. ábra metszete az 1. ábra a—b, a 3. ábra ugyancsak az 1. ábra c—d vonala szerint, a 4. és 5. ábra a 2. és 3. ábrának megfelelő metszetben az aktivanyaggal töltött kész elektródalemezt ábrázolja, a 6. ábra az öntőforma függélyes .metszete, a 7. és 8. ábra az öntőforma két egymásba fogódzó oldallemezét ábrázolja, a 9. ábra metszet a 7. ábra e—f vonala szerint, a 10. ábra metszet a 8. ábra g—h vonala szerint, a 11., 12. és 13. ábra az elektródalemezek módosításait ábrázolja. Az új elektródalemez szerkesztésénél azon alapgondolatból indultunk ki, hogy az elektródát nagyszámú, de igen kis térfogatú, háromszögalakú alappal bíró test egymásra rakása által képezzük, mely testek annak következtében vannak egymással összekötve, hogy azokat öntés által létesítjük. Az 1—5. ábrán látható kiviteli módozatnál a rajzokon látható módon elhelyezett, a rácsot alkotó i testek^egy öntés által előállított, egészet képeznek, melyet a A- rács fog körül. Ennek következtében nemcsak a testek csúcspontjai vannak egymástól elválasztva, hanem a testek alapfölületei is, és az aktivanyag, mint a 4. és 5. ábrán látható, a lemez egyik oldalától a másikig a lemez egész vastagságán átnyúlik. A rácsot alkotó rudak a keret egyik oldalától a másik oldaláig egy meg nem szakított egészet képeznek. Eme rudakhoz, melyek keresztmetszete egy nagyon elnyújtott rhombushoz hasonlít, a rudak két oldalán bordák csatlakoznak, melyek az aktivanyagot körül fogják. Mint az a 4. és 5. ábrán látható, az aktivanyag is egy a keret egyik oldalától a keret másik oldaláig érő összefüggő egészet képez, melyen oldalt ugyancsak bordák keletkeznek. Ezeket a bordákat az i testek létesítik.