12735. lajstromszámú szabadalom • Cséplőgéphez való törekrosta és eljárás annak előállítására

Megjeleni I<SÍ)ÍS. évi október hó 22-ón. MAGY. A KIR. szabadalmi gpg hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 127B5. szám. X/a. OSZTÁLY. Cséplőgépekhez való törekrosta és eljárás annak előállítására. GRAEPEL HUGÓ GYÁROS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 május hó 10-ike. A jelen találmány tárgyát oly, fából ké­szült törekrosta és annak előállítása képezi, melynél az egyes lyukak, nem mint eddig, a rostafölület szintjében fekvő széles bordák, hanem éles, a rosta szintjénél valamivel mélj'ebben fekvő gerinczek által vaunak egy­mástól elválasztva, melyek tökéletesebi) ros­tálást tesznek lehetővé, a mennyiben az át­rostalandó anyag jóval csekélyebb oly felüle­tet talál, melyen a nélkül, hogy a rosta lyukain keresztül hullana, végig csúszhatnék és így kárba veszne. Bizonyos számú lyuk után azonban, egyrészt, hogy a rosta me­revségét növeljük, másrészt, mivel a rostán végigjáró anyagnak időnkénti föltartózta­tása ós ez által okozott eltolódása a rostá­lást elősegíti és tökéletesebbé teszi, széle­sebb gerinczet hagyunk meg. Az egyes lyukak közötti éles, mélyített gerinczet az által állítjuk elő, hogy a rostá­nak alkalmas távolságban fúrt lyukait lefelé fordított kúp alakjában akként bővítjük ki, hogy a fúratoknak fölső (legbővebb) részei egymást keresztezzék; ezt a fúratok közép­ponti távolságának alkalmas megválasztása által érjük el. A találmány tárgya a mellékelt rajzon egy foganatosítási alakjában van bemutatva. Az 1. ábra a rosta egy darabjának met­szete. A 2. ábra annak fölülnézete. A íj. ábra metszet a 2. ábrának x—x vo­nala szerint. A 4. ábra a rostalyukak előállítására szol­gáló fúrót láttatja. Az 5. ábra annak metszete a 4. ábrának 5—5 vonala szerint, fölülről nézve. A 6. ábra ugyanannak metszete a 4. ábrá­nak 6—6 vonala szerint. A mint látható, a rostának lyukai egy-egy alsó, hengeres aés fölső,lefelé kúposodóí>rész­ből állanak. A lyukaknak ezen kúpos b részei nincsenek egymás mellé sorakoztatva, hanem részben egymásba esnek, a mint ez az 1. és 2. ábrában néhány lyukra nézve szakadozott vonalakkal jelölve van, úgy hogy közöttük a rosta szintjénél mélyebben fekvő c gerinczek képeztetnek. A mint említettük, előnyös bizo­nyos számú lyuk után (a rajzban pl. a hetedik után) szélesebb d gerinczet meghagyni; a sorban hetedik lyuknak a nyolczadiktól való középponti távolságát tehát egyszerűen na­gyobbra választjuk. A rostát előnyösen a 4—6. ábrán bemu­tatott fúró segélyével állítjuk elő, melynek alsó, hengeres lyukak fúrására alkalmas a1 része tetszőleges szokásos alakú lehet, míg ezen rész fölött két éles, spirális b1 szárny­nyal van ellátva, melyek a kúpos b mélyí­tést fúrják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom