12734. lajstromszámú szabadalom • Boronás vető-eke
megfelelő nyílásig a 24 csavarházzal a 23 csavar feje irányában eltoljuk, és a 24 csavarházon keresztülmenő. 25 szorító csavarral rögzítjük; ez esetben helyenként a 6. ábrában látható négyszöges a üregek állanak elő; s a vetőhenger a kapás növények egymástól való távolságának megfelelő közökben fogja a magvat forgása közben a 26 vezetőcsőbe, és azon át a földbe hinteni, ha azonban úgy a 19 bordákkal bíró hengerrészt, mint a 22 bordákkal bírót is bordáikkal a vetendő mag nagyságának és a vetés sűrűségének esetről-esetre megfelelő módon állítjuk be a 16 laphoz képest, úgy minden bordának megfelelőleg (7. ábra) négyszögű bemélyedések állanak elő. melyek forgás közben egyenletesen hintik a 12 garatból a 26 csövön keresztül a magvakat a barázdába, melyeket, mint az a mellékelt 1. és 2. ábrán az ekevas elhelyezéséből kivehető, azonnal betakar az újonnan kihasított barázdából reáfordított föld. A vetőhengert magában foglaló 13 vető dob alúl egy 27 retesszel bír, mely a 28 kétkarú emelő mgluízása által 29 rúgó ellenében kitolható, és ezen emelő szabadon bocsátása alkalmával helyére visszaszökik, s a dob alsó nyílását elzárja. Ezen kétkarú 28 emeltyű vége 29 láncz segítségével úgy van az eke bemélyítésére hivatott és általánosan ismert emelőszerkezet 30 füléhez erősítve, hogy az eke kiemelésénél a 29 láncz visszabocsáttatik s a dob alsó nyílása elzárul, és a mag kihullása megszűnik ; új barázdába való kezdéskor az emelőszerkezet karja föltolatik s evvel a 28 kétkarú emelő szintén működésbe jön és a magvak lehullására szükséges út megnyillik. Az ekefej hátsó 31 nyúlványa a 32 karon függő 33 borona helyzetét állapítja meg. A 32 kar ugyanis forgathatóan van a 31 nyúlványhoz foglalva, és egy íves, fölső végén csavarjáratos 35 rúddal, illetőleg ennek 36 csavarházával magassági irányban állítható. A 32 kar a 35 rúdon a 34 rúgó ellenében játszhatik, hogy a borona elé került esetleges akadályok azt szét ne törjék; ellenben a borona azok elől kitérhessen. Maga a borona kétféle megerősítéssel van a 32 karra illesztve; a 37 sarokkal, mely egy csavar fejéből van kiképezve s maga a csavar tengelye körül forgatható, másodszor a 38 vezetőkörnél a 39 szorítócsavar segítségével. A 38 vezetőkör a boronállak jobb vagy baloldali irányban való fóidítására. s valamely helyzetben a 39 szorítócsavarral való rögzítésére szolgál; míg elle ben a 37 sarok segítségével, — azon esetben, ha a borona használata fölösleges volna, — az a 39 szorítócsavar kivétele mellett egészen fölhajtható, és ez állapotban megköthető. Önmagától értetődik, hogy az áttételi lánczok levétele, s a borona fölhajtása mellett jelen eke mint közönséges szántó eszköz is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Borouás vetőeke, jellemezve azáltal, hogy a szántással egyidejűleg történő vetést a 4 talyigakerék agyán alkalmazott 6' fogaskerekén működő 7, illetőleg a 10 áttételi láncz igénybevétele mellett egy 14 tengelyre erősített H vetőhenger szabályozza és eszközli. 2. Boronás vetőeke az 1. pontnak megfelelőleg, jellemezve a mag befogadására szolgáló 12 garattal, mely alatt a nyílást és elzárást eszközlő 27 eltolható retesszel bíró 13 vetődob van elhelyezve. 3. Boronás vetőeke az 1. és 2. pontoknak megfelelőleg, jellemezve az által, hogy a 13 vető dobján a magvak behullását megnyitó vagy elzáró reteszt a 28 kétkarú emelő igénybe vételével az eke emelőszerkezetének karjára erősített láncz ezen emelőnek az eke bemélyítését vagy kiemelését előidéző mozdításával szabályozza. 4. Boronás vetőeke az 1.2. és 3. pontoknak megfelelőleg, jellemezve az által, hog}' az ekefej hátsó 31 nyúlványának közbejöttével a 32 karon a 35 csavarjáratos, íves rúd segélyével van a 33 borona fölfüggesztve, mely 38 vezetőkör a 39 szorítócsavar rögzítése mellett jobb és baloldali irányban állítható, míg a 35