12734. lajstromszámú szabadalom • Boronás vető-eke

megfelelő nyílásig a 24 csavarházzal a 23 csavar feje irányában eltoljuk, és a 24 csavarházon keresztülmenő. 25 szorító csa­varral rögzítjük; ez esetben helyenként a 6. ábrában látható négyszöges a üregek állanak elő; s a vetőhenger a kapás növé­nyek egymástól való távolságának meg­felelő közökben fogja a magvat forgása köz­ben a 26 vezetőcsőbe, és azon át a földbe hinteni, ha azonban úgy a 19 bordákkal bíró hengerrészt, mint a 22 bordákkal bírót is bordáikkal a vetendő mag nagyságának és a vetés sűrűségének esetről-esetre meg­felelő módon állítjuk be a 16 laphoz képest, úgy minden bordának megfelelőleg (7. ábra) négyszögű bemélyedések állanak elő. melyek forgás közben egyenletesen hintik a 12 garatból a 26 csövön keresztül a magvakat a barázdába, melyeket, mint az a mellékelt 1. és 2. ábrán az ekevas elhelyezéséből kive­hető, azonnal betakar az újonnan kihasított barázdából reáfordított föld. A vetőhengert magában foglaló 13 vető dob alúl egy 27 retesszel bír, mely a 28 kétkarú emelő mgluízása által 29 rúgó elle­nében kitolható, és ezen emelő szabadon bocsátása alkalmával helyére visszaszökik, s a dob alsó nyílását elzárja. Ezen kétkarú 28 emeltyű vége 29 láncz segítségével úgy van az eke bemélyítésére hivatott és álta­lánosan ismert emelőszerkezet 30 füléhez erősítve, hogy az eke kiemelésénél a 29 láncz visszabocsáttatik s a dob alsó nyí­lása elzárul, és a mag kihullása megszűnik ; új barázdába való kezdéskor az emelő­szerkezet karja föltolatik s evvel a 28 két­karú emelő szintén működésbe jön és a magvak lehullására szükséges út megnyillik. Az ekefej hátsó 31 nyúlványa a 32 karon függő 33 borona helyzetét állapítja meg. A 32 kar ugyanis forgathatóan van a 31 nyúlványhoz foglalva, és egy íves, fölső vé­gén csavarjáratos 35 rúddal, illetőleg ennek 36 csavarházával magassági irányban állít­ható. A 32 kar a 35 rúdon a 34 rúgó elle­nében játszhatik, hogy a borona elé került esetleges akadályok azt szét ne törjék; ellenben a borona azok elől kitérhessen. Maga a borona kétféle megerősítéssel van a 32 karra illesztve; a 37 sarokkal, mely egy csavar fejéből van kiképezve s maga a csavar tengelye körül forgatható, másodszor a 38 vezetőkörnél a 39 szorítócsavar segít­ségével. A 38 vezetőkör a boronállak jobb vagy baloldali irányban való fóidítására. s valamely helyzetben a 39 szorítócsavar­ral való rögzítésére szolgál; míg elle ben a 37 sarok segítségével, — azon esetben, ha a borona használata fölösleges volna, — az a 39 szorítócsavar kivétele mellett egé­szen fölhajtható, és ez állapotban meg­köthető. Önmagától értetődik, hogy az áttételi lánczok levétele, s a borona fölhajtása mellett jelen eke mint közönséges szántó eszköz is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Borouás vetőeke, jellemezve azáltal, hogy a szántással egyidejűleg történő vetést a 4 talyigakerék agyán alkalmazott 6' fogaskerekén működő 7, illetőleg a 10 áttételi láncz igénybevétele mellett egy 14 tengelyre erősített H vetőhenger sza­bályozza és eszközli. 2. Boronás vetőeke az 1. pontnak megfele­lőleg, jellemezve a mag befogadására szolgáló 12 garattal, mely alatt a nyí­lást és elzárást eszközlő 27 eltolható retesszel bíró 13 vetődob van elhelyezve. 3. Boronás vetőeke az 1. és 2. pontoknak megfelelőleg, jellemezve az által, hogy a 13 vető dobján a magvak behullását meg­nyitó vagy elzáró reteszt a 28 kétkarú emelő igénybe vételével az eke emelő­szerkezetének karjára erősített láncz ezen emelőnek az eke bemélyítését vagy ki­emelését előidéző mozdításával szabá­lyozza. 4. Boronás vetőeke az 1.2. és 3. pontoknak megfelelőleg, jellemezve az által, hog}' az ekefej hátsó 31 nyúlványának közbejöt­tével a 32 karon a 35 csavarjáratos, íves rúd segélyével van a 33 borona fölfüggesztve, mely 38 vezetőkör a 39 szorítócsavar rögzítése mellett jobb és bal­oldali irányban állítható, míg a 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom