12720. lajstromszámú szabadalom • Újítások villamos ívlámpákon
Megjelenti 1898. évi október lió %2-6n. MAGY. tgte? Klil SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 12720. szám, VII/ii. OSZTÁLY. Újítások villamos ívlámpákon. SIEMENS & HALSKE CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 április hó 17-ike. A tix égési ponttal bíró villamos ívlámpák számos szerkezetében alkalmazott azon lengő keretnek, melyre a hajtómű van szerelve, mindkét széntartót és szénrúdat kell hordania ; az elrendezés többnyire akként van foganatosítva, hogy a keretnek forgási pontja a széntartókat hordó láncz, zsinór vagy szalag két része között fekszik, úgy, hogy a fölső széntartó a keretet az egyik irányban, az alsó széntartó az ellenkező irányban igyekszik forgatni, Ily elrendezés hitható az 1. és 2. ábrákon is. A föltűntetett lámpánál a keretbe az A zsinórkorong van szerelve (1. ábra), melynek hornyába a tí vörösréz-zsinór van befektetve, melynek jobboldalt lefüggő része a fölső ./ széntartót, baloldalt lefüggő része pedig az alsó K széntartót hordja (2. ábra). A zsinórkorong a C keretben van ágyazva és az ebbe szerelt hajtóművel áll kapcsolatban, melynek utolsó d kereke a keretnek középállásában az E kilincs által forgásában meg van akadályozva. A <' keret az F pont körül forgatható és jobboldalt egy a szokásos módon főáramú vagy mellékkapcsolású tekercselés vagy a kettőnek kombinácziója által gerjesztett elektromágnesnek (i fegyverzetét hordja. Ha a fényív növekvésénél az elektromágnes sülyed, akkor a C keret az óramutató járásának irányáa D kerék a keretnek szöggel való elfor-E kilincs alól fölszabadul. ban forgatta tik és bizonyos gattatása után az meghatá rozott úgy. hogy már most a zsinórkorong foroghat és a széntartóknak egymáshoz való közeledését megengedi. Ezen elrendezésnél a hajtószerkezet keretének mindkét széntartó és szénpálcza súlyát kell hordania; a keretre forgatókig azonban, eltekintve a mágneses erőktől és magának a keretnek és fegyverzetnek esetleges túlsúlyától. csakis a fölső széntartónak túlsúlya hat, úgy hogy aránylag gyenge H1 rúgó is elegendő volna a keretnek egyensúlyban való megtartására. Kitűnt azonban, hogy ezen rúgó maga nem elég arra, hogy a keretnek középállásában való megtartását biztosítsa, minthogy a keret tengelyére a keretnek önsúlyán kívül a két széntartónak súlya is nehezedik. Ennek következtében súrlódási ellenállások is merülnek föl, melyekkel szemben a Hx rugónak ereje elégtelen. Előnyös ennélfogva a Uy rugót jóval erősebbre készíteni és túlnagy hatását egy második, ellenkező irányban forgatókig ható. H2 rúgó által gyengíttetni. A mint az 1. ábrából, látható, a C keretet Italfelé. a H, jobb-
