12683. lajstromszámú szabadalom • Kerékpárhajtómű önműködő kapcsolással és kerékagyfékkel

— 2 -zett c karimája és a d korong karimája között (2. ábra) czélszerüen hengerekből képezett f kapcsolótestek vannak elrendezve, melyek a fogazott vagy ékalakú kiugrásokkal ellátott korongkarimának vagy a legmélyebb helyein fekszenek és azután a b lánczkerék független forgását teszik lehetővé, vagy pedig a c karima és a d korongnak magasabban fekvő részei közé megszorulnak és ezután a lánczkereket a kerékaggyal összekapcsolják. Ha rendes körülmények között előre tapostatik és a i lánczkerék a 2. ábrában föltűntetett nyílirániban mozgattatik, úgy az f kapcsolótestek oly módon hatnak, hogy az a kerékagyat a d korong közvetítésével magukkal viszik. Ha a kerékpározó pl. lejtős utakon pihenni akar, úgy a lábakat a nélkül, hogy taposna, egyszerűen a pedálokon hagyja nyugodni, mire az f kapcsolótestek a d korong mélyebben fekvő hornyaiba esnek és a b lánczkereket kikapcsolják, mely azután nyugodtan tovább hajtatik, úgy, hogy az eleven erő jó kihasználása eredményeztetik. Hogy az új kerékpárhajtómüvel egyidejűleg egy hatékony és kényelmesen működésbe hozható féket lehessen elrendezni, a következő módon járunk el: Az e zárókorong (1. és 3. ábrák) a d korongéval ellenkező irányban vágott ferde foghornyokkal bír és a j kapcsólótestek segélyével a b lánczkeréknek tokszerűen kiképezett c részével akkor kapcsolható össze, ha a c és d nincsen egymással öszszekapcsolva. Ha most az ellenkező irányban való taposás által a b lánczkerék hátrafelé fordíttatik, úgy az e korong kapcsoltatik és sziutén visszafelé vitetik és eközben az e korong o szögéhez csuklósan megerősített n rúd az m1

körül forgathatóan m emeltyű és l rúd közvetítésével, úgyszintén a k csukló segélyével egy i fékszalagot szorít az a agyhoz és ez által a fékezőhatást kifejti. A g kapcsolótestek és az e korong egy g1

fedőlap által vannak határolva, melyben egy p vezetőhorony is van elrendezve (2. ábra). Ezen p vezetőhoronyban mozog az e korong beállításakor az r csavar és határolja az e korong elmozdulását. Vagy az a kerékagy, vagy pedig az i félszalag bőrrel vagy más alkalmas anyaggal bevonatik, hogy az illető fékalkatrészek lehetőleg megkíméltessenek. A 4. ábra ékalakú f1

kapcsolótesteket tüntet föl, melyek p rugók segélyével előre mozgattatnak. Még megemlítjük, hogy a hajtóművet a féktől függetlenül lehet alkalmazni, a mely esetben czélszerű a taposóforgattyúval közvetlenül mozgó lánczkereket lazán elrendezni és a kapcsolószerkezettel ellátni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kerékpárhaj tómű, jellemezve az által, hogy az egyik lazán elrendezett b lánczkerék tokszerűen kiképezett c részével kapcsolótesteket (golyókat) zár körül, melyek a lánczkeréknek egy bizonyos irányban való forgatásakor a tokszerűen kiképzett rész belső fala és a forgatandó tengellyel vagy kerékaggyal kapcsolatos korong ferde fölületei közé megszorulnak, ellenben a lánczkerék nyugalmi helyzetében vagy az előbbi forgásiránynyal ellentett irányban való forgatásakor a korong karimájának mélyebben fekvő részeibe esnek és ezután a tengelyt vagy kerékagyat a laza lánczkeréktől függetlenül engedik szaladni. 2. Az 1. alatt igényelt kerékpárhajtómű, jellemezve az által, hogy a hátsó kerék tengelyén szabadon forgatóan elrendezett b lánczkerék előreforgása közben kapcsolótestek által (hengerek, golyók) a hátsókerék agyán'elrendezett hornyokkal ellátott d korongot kapcsolja, míg hátramozgása közben ezen korongot szabadon bocsátja és ehelyett az e korongot kapcsolja, mely rudazat segélyével van egy a hátsó kerék agyát körülfogó fékszalaggal összekapcsolva. (1 rajzlap melléklettel.) PALI.43 BÉ«ZVÉWVTXF»A1ÁC NYOMDÁJA BUDAPESTEN