12682. lajstromszámú szabadalom • Új módszer mindenfajta tárgyak és anyagok, mint tartók, oszlopok, pillérek, kémények, gerendák, lapok stb. gyártására

— 2 — zását tetőgerendák, valamint oszlopok elő- : állítására, a 12. és 13. ábrákban a találmány alkalmazása betonból való tetőfödéllapokra van bemutatva. A mint az 1. ábra mutatja, a jelen találmány szerint készített állvány vagy oszlop négy A A A A T-vasból áll, melyek külső armatúra gyanánt szolgálnak és befogván a széleket, száraik egészen a B töltő- vagy kötőanyagba vannak ágyazva. A különböző A T-vasak, melyek egyidejűleg az oszlopot lökések ellen megóvják, száraik révén a végeiken meggörbített C C vashuzalok vagy kis, kivágott vascsíkok segélyével helyenként egymással erősen össze vannak kapcsolva. Hogy ezen T-vasak elrendezését megkönnyítsük és összeköttetésük előtt egymástól való távolságukat _ biztosítsuk, valamint hogy a B tömegnek nagyobb összetartást adjunk, e végből egymástól bizonyos távolságban, az oszlop hossza irányában több 1) lapot (3. ábra) alkalmazunk, melyeknek sarkai ki vannak vágva, hogy a T-vas szárainak támasz gyanánt szolgáljanak. Xagyobb keresztmetszetű állványoknál a D lapok (4. ábra) helyettesíthetők E keresztkötésekkel, melyek végeiken bevágással vannak ellátva és a T-vasak merev összekötésére szolgálnak. Mihelyt a T-vasakat az állványok vagy pillérek keresztmetszete által megszabott helyzetükbe hoztuk és egymás között szilárdan összekötöttük, a töltő- vagy kötőanyagot direkt beöntjük a köztérbe és azt mindig magasabbra és magasabbra töltjük föl, mi mellett gondoskodnunk kell, hogy a külső oldalt a pillér alakjának megfelelően deszkákkal vagy keretekkel határoljuk, hogy egy zárt formájú alakot képezzen. Ha a tartók vagy oszlopok telegráfvonalok számára használtatnak, akkor azokat direkt a szigetelőanyaggal állíthatjuk elő. Az oszlopfej ezen díszítéssel is ellátható, a mint az 1. ábrában jelezve van. Elláthatók ezen oszlopok abroncsokkal és oldalsó karokkal is. Ezen oszlopok, nemcsak teltek lehetnek, hanem üregesen is előállíthatók, a mint az 5—8. ábrák mutatják; ez esetben nem a diagonalisan szemben fekvő, hanem az egymás mellett lévő T-darabokat kötjük össze a C vashuzalok vagy csíkok segélyével, esetleg e czélra vaskereteket is használok (6. ábra), melyek azután a I) lapokat és az E keresztkötéseket helyettesítik. Ezen F kereteket darabonként fölrakjuk az oszlop magasságában és a T-vasakkal huzalok vagy kampók segélyével kötjük össze. Ezen találmány szerint vájuzott, telt vagy üreges oszlopok (7. ábra) is készíthetők, hasonlóképen tetszésszerinti alakú pillérek is (8. ábra) telten vagy üregesen és ez utóbbi esetben a belső, más T-vasakból álló E' armatúrával is elláthatók, melynek erőssége növeli a külső A T-vasak szilárdságát. Ezen belső és külső T-vasakat helyenként és pedig mindegyik fajtát egymással és a két fajtát egymás között szintén összekötjük a C vasdrótok és F merevítő keretek segélyével. A végből, hogy az oszlopnak szilárdsága még nagyobb legyen, az egyszerű T-vasak két sorozatát helyettesíthetjük egy egyetlen sorozat kettős T-vasakkal, melyek mint előbb említettük, egymás között össze vannak kötve. A jelen találmány szerint gyári kémények is készíthetők (9. és 10. ábra) és pedig vagy betonból vagy téglákból; a találmány ezen alkalmazásánál az F kereteket bevágásokkal ellátott G vasabroncsokkal (10. ábra) helyettesíthetjük, melyek a T-vasak mindegyik szárába bekapaszkodnak és azokkal összekötve, valamint a kémény anyagába beágyazva, a kéményt tökéletesen szilárdan összetartják. Ezen új előállítási mód használható tetőgerenda és hozzátartozó tartóoszlopok, valamint tetőfödőlapok szerkesztésére is (11 .ábra). Az első esetben a töltőanyagot egy keret közé rakjuk, mely két hosszú T-vasból áll: a fölső, egyenes if-ból és az alsó ü'-ből, mely utóbbinak görbített alakja a befödendő térség ívhosszához igazodik; a //' külső