12654. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő ajtók zárására szolgáló készülék

Megjelent 1898. évi október hó 18-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 12654. szám. 11/h. OSZTÁLY. Tüzelőajtók zárására szolgáló készülék. JENSEN JESS ADOLF MÉRNÖK KOPENHÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 április hó 28-ika. Jelen találmány tárgya kályhaajtók önműködő nyitására illetőleg zárására szolgáló készülék, esetleg ezen két elrendezés kombinácziója, és a tüzelőajtókon alkalmazott oly megfelelő csavarfölületekből áll, a melyek rendszerint bizonyos helyeken ütközők vagy rövid, vízszintes fölületek által vannak megszakítva, de minden körülmények között az ajtó önsúlya lesz a forgás létesítésére fölhasználva. Azon szilárd pont, a mely az ajtó lesiklásánál támaszpontul szolgál, az ajtó forgása alkalmával állandóan ugyanaz lehet, vagy változhatik. A találmány tárgyát képező ajtót mellékelt rajz tűnteti föl és pedig az 1 -5. ábra az ajtó mozgó támaszpontjának pályáját mutatják szematikusan,a hol apálya lefejtett alakban van föltűntetve, 6. ábra a fix támaszpontú szerkezetet, a 7. ábra a fix támaszpontú szerkezet egy módosított alakját, a 8. ábra a mozgó támaszpontú szerkezetet oldalnézetben, a 9. ábra a mozgó támaszpontú szerkezet módosított alakjának oldalnézetét, a 10. ábra a mozgó támaszpontú szerkezet fölülnézetét, a 11. ábra a mozgó támaszpontú szerkezet módosított alakjának fölülnézetét tűntetik föl. Az ajtót nyitás alkalmával első sorban az ékalakú 10 zárórészből kell kiemelni. Az ennek megfelelő út az 1—5. ábrákban a—b. Az 1. ábrában pl. a következő az egymásután. Első sorban a—b úton emeljük föl az ajtót, ezután tovább emeljük b—c úton át, a melyen az ajtónak később visszafelé is kell haladnia, ha azt ki akarjuk nyitni. Ezután egy kis forgatás által előidézzük, illetőleg leírjuk c—c' utat, a minek eredménye az, hogy egy 3 csapszög, a mely mint a 6. ábrában egy szilárd szemhez, vagy mint a 7. ábrában az ajtó csuklójához van erősítve, a 4 csavarfölületen végigcsúszik (lásd 7. ábrát) vagy pedig a csavarfölület mozog a szemhez erősített csapszög fölött (lásd 6. ábrát). Mindkét esetben ugyanaz a hatás, ugyanis az ajtónak egyidejű forgatása és lesülyesztése az eredmény. A séma szerint tehát az ajtó egészen <?-ig halad, a melynél az ajtó egészen megakad. Az ajtónak újbóli becsukása az 1 sémának illetőleg a 6. és 7. ábrák szerinti eseteknek megfelelően úgy történik, hogy az ajtót fölemeljük d—c'—c, úton át, és ezután c-től b ponton át a-ig Ha azonban az 1 szem mozgékony és az