12636. lajstromszámú szabadalom • Gázcsap önműködő gyújtóval
Megjelent 1898. évi október lió 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 12636. szám. II/d. OSZTÁLY. Gázcsap önműködő gyújtóval. JÜRGENS GYULA GÉPTECHNIKUS ALTONÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 deczember hó 23-ika. Az eddig ismert gázcsapok nem állandóan égő gyújtólánggal, melyeknek gyújtóvezetéke közvetlenül a csap kúpja által szabályoztatik, ama hátránnyal bírnak, hogy a gyújtóvezeték elzárást, a főláng meggyújtása után a csap kúpjának ismételt elfordításával a kézzel kell eszközölni. A jelen találmány tárgya már most egy olyan gázcsap, melynél a mondott hátrány nem észlelhető, a mennyiben ennél a főláng meggyújtása után a csaj) kúpja a gyújtóvezeték végállásába önműködőlég visszaugrik. E gázcsap a csatolt rajzon két kiviteli módozatban van föltüntetve, és pedig az 1. ábra a csapot a ráhelyezett Bunsenégővel nézetben, a 2—4. ábrák ugyanazt függőleges metszetben három állásban mutatják, nevezetesen nyitott gyújtóvezeték és részben nyitott fővezeték mellett zárt gyújtóvezeték és teljesen nyitott fővezeték mellett, végül zárt gyújtó- és fővezeték mellett; az 5. ábra a csapot vízszintes metszetben, a 6. ábra az önműködő zárást közvetítő gyűrűt, végül a 7. ábra egy második kiviteli módozatot tüntet föl. Az a csapházatból ismert módon a b gyújtóvezeték ágazik el, mely vagy egy lángcső, vagy pedig gyújtótesttel (platinspongya) ellátott közönséges gyújtócső lehet-A gyújtócső egy oldallagos kis c furat útján az f csapkúp d furatával áll összeköttetésben, úgy, hogy a lángzóhoz vezetett gáz vagy a gyújtóvezetéken és részben a nyitott fővezetéken át (2. ábra), vagy pedig egyedül csak a fővezetéken át (3. ábra) áramlik. Annak elkerülésére, hogy a főláng meggyújtása után ezen csapnál a csapkúpot ismételten kelljen kézzel beállítani, a tok homlokfalán egy g kivágás van alkalmazva, melybe egy a csapkúpon forogható i gyűrűnek h peczke nyúlik bele. E gyűrűnek mellső fölületén hasonlóképen egy k kivájása van, melybe az m emeltyűn megerősített n peczek nyúlik. Egyrészről a tok o gyűrűjén, másrészről az i gyűrűn megerősített p rúgó segélyével, vagy pedig az i gyűrűre ható súly következtében e gyűrű mindig úgy fordíttatik, hogy h peczke a g kivájás jobboldali ütközőjéhez simul. A mikor a lángot meg akarjuk gyújtani, a (j gyűrűn addig húzunk, míg az n peczek a A; kivájás baloldali ütközőjéhez ütődik (l.ábra). A q gyűrű továbbhúzásakor az i gyűrű a mozgást követi és a prúgó megfeszül. Ez addig lehetséges, míg a h peczek a g mélyedés bal ütközőjéhez ütődik. Ez állásban (1. ábrán A—A vonal és metszetábra 2.) a c furat a
